�鶹��ý

A 2021–2024 fejlesztési időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Terv organikus folytatása a 2016–2020 időszakra előirányzott intézményfejlesztési programoknak, amelyek hatékony megvalósítása megfelelő alapot adott a soron következő fejlesztési időtartamra vonatkozó célok és intézkedések ambiciózus meghatározásához. Az átfogó stratégiai dokumentum széleskörű egyeztetéseket követően az Egyetem központi szervezeti egységei, a Rektori Kabinet, a Kancellária, a Karok és más szervezeti egységek közreműködésével készült el.

Az Intézményfejlesztési Terv az ELTE egészének szerves fejlődését szolgálja, amelynek célja az ELTE oktatási, tudományos, harmadik missziós, innovációs és nemzetköziesítési kiválóságának, valamint hallgatói, oktatói és munkatársi jóllétének erősítése.

• Az ELTE meghatározta azokat az általános hazai és nemzetközi fejlesztési kereteket, amelyek célrendszerét, programjait, eszközeit az Intézményfejlesztési Terv részévé tette.
• Az oktatási tevékenység területén az ELTE átfogó infrastrukturális fejlesztések mellett központba helyezi különösen az oktatás digitális fejlesztését, a digitális transzformációt és oktatásmódszertani fejlesztéseket.
• Az ELTE tudományos kutatással, k+f+i tevékenységgel kapcsolatos központi célkitűzése a kutatóegyetemi kiválóság fenntartása és további fokozása. Ennek keretében átfogó és általános innovációs ökoszisztéma építkezési programot fogalmaz meg, amely szervesen integrálja a tudományos tevékenység számos aspektusát és területét, kiaknázza az interdiszciplináris kutatásokban rejlő kiemelkedő innovációs potenciált, továbbá konkrét fejlesztési programokat határoz meg. A tudományos és k+f+i tevékenység fejlesztése szimbiózisban áll a kutatási és innovációs infrastruktúra megújítása és kapacitásbővítés koncepciójával.
• Az ELTE kiemelt és centrális fejlesztési területnek tekinti a harmadik missziós tevékenység diverzifikálását, és ez által az ELTE társadalmi-gazdasági beágyazottságának további növelését.
• Az ELTE komplex fejlesztési koncepciót és programokat fogalmaz meg a nemzetköziesítés területén, amelynek egyik sarkalatos pontja a CHARM EU európai egyetem sokoldalú fejlesztésében való szerep erősítése.
• Az ELTE célul tűzte maga elé pályázati hatékonyságának további növelését, különösen a Horizon Europe és más nemzetközi programokban való részvételének erősítését.
• Az ELTE növeli és fejleszti intézményirányítási és finanszírozási tevékenységének hatékonyságát, amely a külső források bevonásának emelését, az intézményi szolgáltatások színvonalának fokozását, valamint a működési és infrastrukturális szerkezet hatékonyabbá tételét szolgálja.
• Az ELTE megfogalmazza azokat az általános Európai Uniós célokat, amelyeket az EU is a 2021-2027 közötti fejlesztési időszak részének tekint, és amelyeket az ELTE is érvényesíteni kíván az intézményfejlesztési programokban.
• Az Intézményfejlesztési Terv a horizontális intézményfejlesztési programok mellett kiemel egyes képzési területekre vonatkozó speciális fejlesztési célokat és prioritásokat.

A 2016 és 2020 közötti stratégiai célokat rögzítő Intézményfejlesztési Terv elkészítését széles körű egyetemi párbeszéd előzte meg: a tervezetet tárgyalta a Rektori Vezetői Értekezlet, az Egyetemvezetői Értekezlet, a kari vezetők és a Kari Tanácsok, javaslataikat a Konzisztórium tagjai is megfogalmazták. Az átfogó stratégiai dokumentum elkészítésében az Egyetem központi szervezeti egységei, a Rektori Kabinet, a Kancellária és a Karok vettek részt. A terv a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” felsőoktatási stratégia irányaival összhangban jött létre.

Az egyetem a 2016-tól 2020-ig terjedő időszakban – az új Intézményfejlesztési Tervben meghatározott célok kiegyensúlyozott megvalósítására törekedve – elsősorban az alábbi stratégiai célok teljesítésére összpontosítja humán és anyagi erőforrásait: új, átfogó kiválósági program kidolgozása és elindítása a szakkollégiumok bázisán; a kiválóság erősítése a kutatás terén és a K+F+I lánc hiányzó elemeinek fejlesztése; a képzés hatékonyabb, fókuszáltabb nemzetköziesítése; az egyetem teljesítményének szisztematikus monitorozása, továbbá az oktatók teljesítményelvű értékelésének megvalósítása.

További célkitűzések, amelyekről az alábbi dokumentumban részletesen olvashatnak: az ELTE meghatározó szerepének megőrzése a pedagógusképzésben; a képzési kínálat bővítése a munkaerőpiaci és társadalmi igények figyelembe vételével; a kutatási infrastruktúra, a kutatásszervezés és -menedzsment fejlesztése; a kiválósági követelmények erősítése; a nemzetközi egyetemi hálózatokban és regionális együttműködésekben való aktivitás fokozása; a magyar nyelv és kultúra határon túli oktatásának támogatása.

A terv előkészítését a stratégiai rektorhelyettes gondozta, az operatív tevékenység segítésére a rektor a stratégiai és kommunikációs rektorhelyettesek, a gazdasági főigazgató, a jogász dékán, a tudományos tanács társelnöke, a gazdasági tanács képviselője és a Rektori Titkárság vezetője által alkotott bizottságot kért fel, kik egyben a fenntartói munkabizottsággal folytatott többfordulós tárgyaláson is képviselték az egyetemet. A fenntartói munkabizottság tagjaival folyamatos konzultáció zajlott. A fenntartói munkabizottsággal az egyetem tárgyalóbizottsága három alkalommal (2012. május 25-én, 2012. június 8-án és 2012. június 22-én) vitatta meg a terv előkészítésének stádiumait tükröző matériát és egyeztetett a teendőkről.

Az Intézményfejlesztési Terv alapját a karoktól bekért javaslatok, a rektor által felkért szakértők készítette szakmai tervezetek, az egyetemi igazgatási szervek (Pályázati és ���ԲԴDZ�á����ós Központ, ����ٲ���á��i Igazgatóság, Nemzetközi Képzési és Mobilitási Osztály) tervezetei, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság véleményei, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat indítványai és a széles értelemben vett egyetemvezetés közös tanácskozásán kialakított álláspontok képezték. A terv tartalmi formálódása során annak különféle változatait megtárgyalta az egyetem tudós kutatóinak értekezlete, a Rektori Tanácsadó Testület, a Tudományos Tanács, a Gazdasági Tanács s természetesen folyamatosan foglalkozott vele az Egyetemvezetői Értekezlet. Végül a végleges változatot 2012. június 25-én az egyetem Szenátusa is megvitatta és jóváhagyta.