Továbbra is Lovász László az MTA élén
Az MTA legfőbb döntéshozó testületének ülésén hétfőn átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket, majd megkezdődött a szokásosnál is több témával foglalkozó munkaközgyűlés. Miután Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár beszámolt az Akadémia kutatóhelyeinek tudományos tevékenységéről, a nagy kutatási programok és beruházások helyzetéről, a pályázati eredményekről, nemzetközi és társadalmi kapcsolatokról, valamint az MTA költségvetéséről és pénzügyi helyzetéről, a munkaközgyűlés délutánján tudományos előadásokat hallgathattak meg a képviselők: az idén 200 éve született Arany János – az Akadémia egykori titkára – műveinek modern irodalmunk nyelvi tudatában betöltött szerepéről Kulcsár Szabó Ernő Széchenyi-díjas akadémikus, az ELTE BTK egyetemi tanára tartott előadást.
Az MTA tisztségviselőit 2017. május 9-én, zárt ülésen választották meg. A Jelölőbizottság előterjesztését Keviczky László, az MTA rendes tagja, a testület elnöke ismertette a jelenlévőkkel. Az Akadémia elnökévé nagy többséggel Lovász Lászlót, főtitkárává Török Ádámot, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Máriát választották meg. Az élettudományi alelnök Freund Tamás, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos, a természettudományi alelnök pedig - új tisztségviselőként - Bokor József lesz a következő három évben.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a 2017–2020 közötti időszakra írt bevezetőjében így fogalmazott:
Az elmúlt három év a nagy szerkezeti változások utáni konszolidáció jegyében telt. Biztosítani kellett, hogy az Akadémia továbbra is a társadalom nagy része által elismert, egységes szervezetként tudjon fellépni, és alapvető tevékenységünk, az alapkutatás továbbra is nyugodt, biztos keretek között folytatódjon.
Az MTA Jelölőbizottsága az elektronikus közvélemény-kutatás és a tudományos osztályok javaslatai alapján idén egyedüli jelöltként őt javasolta az elnöki tisztségre a 2017–2020 közötti időszakra, azaz egy második hároméves ciklusra.
Lovász László matematikus 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. rer. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben a matematikai tudományok doktora lett. Az MTA levelező tagjává 1979-ben, rendes tagjává pedig 1985-ben választották. ܳٲái területe a kombinatorika és a gráfelmélet, illetve ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a „Lovász-féle lokális lemma”, a „Lovász-féle téta-függvény” és a „Lenstra–Lenstra–Lovász-algoritmus”. Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. 2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa. 2014-ben választották az MTA elnökévé.