Telt ház a IV. ELTEfeszten
A megnyitón Mezey Barna rektor köszöntötte az egybegyűlteket, é emlékeztette a középiskolásokat: „ha az ember úgy dönt, hogy egyetemre jön tanulni, akkor hivatást is választ magának, amely mellett hosszú évekre, jobb esetben egy egéz életre elköteleződik, ezért nem mellékes, hogy szereti-e az ember azt, amit tanul. Ezért termézetes, hogy pályaválasztáskor a tanulók sok kérdésel találják szembe magukat”, amelyekre az ELTEfeszten segítenek választ találni az egyetem munkatársai. Jegyes-Tóth Kriszta kommunikációs tanácsadó ezt követően arról beszélt: miért az ELTE a legjobb választás az érdeklődő felvételizőknek. Az egyetemi áھ szlogenjére utalva elmondta: „Ha szeretnél a legjobbaktól, a legjobbak között tanulni, hozzád beszélünk.”
Ismét Ezüst Eötvös-díjjal ismerte el az ELTE azokat a gimnáziumokat, ahonnan a legtöbb új hallgató érkezett idén szeptemberben. 2016-ban a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium, a Kőbányai Szent László Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium é Kollégium, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium é a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium közösségének példamutató oktatói-tehetséggondozói tevékenységét díjazták.
A főelőadásokat a Gólyavárban idén Csabai István fizikus, Nádasdy Ádám irodalomtudós, Miklósi Ádám etológus é Turcsányi-Szabó Márta informatikus tartotta.
Galaxisok, gének, gráfok: adat-intenzív megközelíté a tudományokban címmel várta interaktív előadással a termézettudományok iránt érdeklődő leendő hallgatókat Csabai István, a TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára, aki 2016-ban a Pázmány-napi előadást tartotta az ELTE-n. Mi a tudomány? – tette fel az első kérdét a professzor, majd rögtön leszögezte, hogy az ember mindig is tudós volt, hiszen ézlel, lát, hall, gondolkodik. Az evolúció arra fejlesztette ki az agyunkat, hogy érzékeljük a külvilágot, elszaladjunk a vadállatok elől, táplálékot szerezzünk, párt válasszunk, nem pedig a másodfokú egyenlet megoldóképletéért. De ahogyan a szemünknek távcső kell, hogy lássuk az elemi rézecskéket, úgy az agyunknak is úgynevezett protézisre van szüksége a memóriabővítére. Ez lehet akár egy papír é ceruza, hogy összeadhassunk két tízjegyű számot.
Az előadó arról is szólt, hogy a jelenkorban hihetetlen fejlődé megy végbe: óriási adatmennyiségek születnek, amiket fel kell dolgozni é tárolni kell. A professzor példaként említette, hogy az ő fiatalkorában egymillió dollárba került egy gigabyte, míg most egy centbe. A genetikában is nagy változás történt: míg az első humán genom térkép 3 milliárd dollárból mintegy másfél évtized alatt kézült el, addig most ezer dollárból. Hogy ezt a rengeteg információt hogyan tudjuk összetömöríteni, é hogyan fér bele minden a fejünkbe, az a tudományt is kihívások elé állítja, hiszen hatékony eszközök szükségesek. A professzor é csapata olyan tudományterületekkel foglalkozik, ahol az új technológiák előretöréével sok adat gyűjthető, é azok statisztikai elemzéével komplex jelenségek érthetőek meg, legyen szó akár a galaxisokról, a twitterről vagy az ember géntérképéről. Előadása végén a diákoknak a „Legyen Ön is milliomos” játékhoz hasonlóan fontos kérdéeket tett fel: Ki fogja felfedezni az Univerzum titkait, az élet kérdéeit, a rák ellenszerét, ki fog megérteni mindent? A helyes választ pedig nem a brit tudósok jelentik, hanem ti! Gyertek az ELTE-re, gyertek fizikusnak! – szólította meg a közönséget.
Nádasdy Ádám egyetemi tanár Miért nehéz az angol kiejté? címmel tartott előadást. A professzor az angol, az olasz, a perzsa é a kínai nyelvből vett példákkal mutatta be, hogy a nyelvváltások közötti artikulációs problémák a beszélő anyanyelvében é a tanult idegen nyelvben való különbségekből adódnak. A beszélő kiejtébeli nehézségeinek illusztrálására többek között az angol nyelv leírt g betűjének viselkedéét mutatta be: a gin ó dzs hangot, a good ó g hangot kell ejtenünk – a választást ugyan nyelvtani szabályok határozzák meg, de ezek alól több tucat kivétel is akad (pl. give, get stb). Nádasdy professzor jó hangulatú előadásán az is kiderült, hogy hasonló nehézségek a magyarul tanulókat is érhetik: egy holland nehezen érti, hogy a íٳܲ – íԳܲ; íܲ – óܲ szópárok végén miért ejtünk s é sz hangot – ezek olyan problémák, amelyeket szintén nyelvtani szabályok vagy az írás kódolása alapján tanul meg egy, a magyar nyelvvel ismerkedő nyelvhasználó.
Összességében azonban elmondható: azért érezhetjük nehéznek az angol kiejtét, mert az angol szavak írása elsősorban a nyelvtani elemeket, kapcsolatokat rögzíti, nem a szavak hangzását – míg a magyarban a szavak írásmódja inkább a kiejtét követi, ezért itt a nyelvtani háttér megértée kívánhat erőfeszítét az idegen nyelvi beszélőtől. (Például: az ú felszólítást angol „logikával” *ú-nak lehetne írni, előbbi esetben a nyelvtani elemzé, utóbbiban a helyes kiejté okozhatna problémát a nyelvtanulónak.)
Turcsányi-Szabó Márta, az Informatikai Kar egyetemi docense, aki 2015-ben az Év Informatikai Oktatója lett, arra kereste a választ előadásában, mi történik, ha a diákok alakíthatják saját tanulási környezetüket. A „Ki szeret tanulni?” kérdére ugyan csak néhány kéz lendült a magasba, ám érdeklődő típusnak már jóval többen gondolták magukat, amit az előadó örömmel nyugtázott, hiszen mint mondta, az egyetem érdeklődő hallgatókra vágyik. Aki pedig informatikusként végez, annak nem lesz gondja a munkaerőpiacon: jelenleg 22 ezer szakember azonnal el tudna helyezkedni Magyarországon ebben a szektorban – hangzott el.
A Média- é ٲáinformatikai Tanszék docense szerint az egyetemi oktatók feladata, hogy azt mutassák meg a hallgatóknak, ami számukra érdekes. Ennek érdekében a technológiát is segítségül hívják, é év elején egy T@T Kuckó nevet viselő labort is nyitottak. A karon számos informatikai fejlesztében a diákok is közreműködnek. Kihasználják például, hogy ma már mindenki kezében ott az okostelefon. Ezt összekapcsolták azzal, hogy a Lágymányosi Campuson könnyű eltévedni, így mindenhol QR-kódokat helyeztek el az eligazodás megkönnyítéére. A hirdetőtáblán lévő poszterek ugyancsak többletinformációt tartalmaznak az okostelefonok számára. Interaktív a kar honlapja is: lehetőség van az épületet bejárni 3D-ben, é a kiterjesztett valósággal is új dimenziók nyílnak meg a látogatók előtt. A diákok abba is beleszólhatnak, hogyan szeretnének vizsgázni, é milyen segítségre van szükségük a tanulásban. A tér é idő áthidalására is kínálnak alternatív megoldást: kidolgozták, ha például egy előadó beteg, az avatarja akkor is órát tudjon tartani. A tanulást persze nem úák meg a diákok – tette hozzá Turcsányi-Szabó Márta, ám ezek az eszközök mindenképp élvezetesebbé teszik azt. Így például a prezentáció linkjét is megszerezhették a réztvevők, ha okostelefonjukkal beolvasták a kivetített QR-kódot.
Miklósi Ádám, az ELTE Innovatív kutatója-díj nyertese Gondolkoznak-e é éreznek-e az állatok címmel tartott előadást. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének egyetemi tanára a tudományok adta lehetőségekről é a felfedezé öröméről beszélt előadása elején: egy olyan utazásra hívta a hallgatóságot, ami bár más jellegű, mint egykor a Déli-sark felfedezée volt, de hasonlóan izgalmas területekre – a sejtek, az idegrendszer vagy az agy működéének vizsgálata felé – viszi el a felfedezni vágyókat. Az állatok viselkedéének tanulmányozása é megismerée az egyik legősibb vágya az embernek: ilyenkor nemcsak a tudományos kutatásokra kell gondolnunk, hanem olyan legendákra is, mint Salamon király vagy Szent Ferenc története, vagy akár egyes embercsoportokra is, akik állataikat különös tisztelettel vették körül. Miklósi Ádám előadásában az emberi é állati elmeműködéről beszélt: az érzékelé, a reprezentáció é a végrehajtás hármas folyamatáról. Az etológusok a különböző kutatások folyamán megfigyelték, hogy a viselkedé minden fajnál függ az adott környezettől is: máshogy reagálnak a tengeri élőlények é máshogy a szavanna állatai.
Ezt követően Miklósi Ádám az Etológia Tanszék néhány kutatásáról is beszámolt, többek között a kutyák emberi beszédre adott reakcióját vizsgáló folyamatról. A képekkel é videóbejátszásokkal illusztrált előadás során bemutatta, hogyan trenírozzák é vizsgálják speciális MR-eszközzel a kutatásban réztvevő kutyákat. Az így elvégzett vizsgálatok során pontosan ki tudták mutatni, hogy a kutya agyának mely területe aktivizálódik a különböző minőségű emberi beszéd hallatán. A kommunikáció után még két fontos é izgalmas területre tért ki az előadás: az egyik az állatok é az eszközhasználat, a másik pedig az állatok é a szociális tanulás kérdéei. Előbbinél a kaledóniai varjú, utóbbinál pedig egy orángután példáján igazolták a kutatók, hogy az állatok egyrézt saját maguktól is képesek az eszközhasználatra, másrézt pedig az utánzás folyamata révén olyan cselekvésorokat is képesek elsajátítani, amelyek kizárólag az emberre jellemzők. Miklósi Ádám előadása végén arra buzdította a hallgatóságot, hogy aki igazán érdeklődik a termézettudományos, ezen belül is a biológiai vagy etológiai kutatások iránt, az bátran válassza az ELTE-t februárban.
ELTEfeszt 2016
ELTEfeszt 2016
ѱԲ⾱ó
ѱԲ⾱ó
0
/
0
0
/
0