Piacra került é hasznosításra váró innovációk az ELTE-n
Darázs Lénárd rektorhelyettes köszöntő beszédében visszautalt a 8-10 évvel ezelőtt zajló paradigmaváltásra, amikor a tudományos kiválóság megőrzée mellett elkezdett az ELTE nagyobb hangsúlyt fektetni annak gazdasági integrációjára.
Hankó Balázs, a Kulturális é ԲԴDZáós Minisztérium innovációért é felsőoktatásért felelős államtitkára bemutatta a nemrég elfogadott Neumann János Programot (NJP), amelynek középpontjában az egyetemek, kutatóintézetek é a gazdaság összekapcsolása áll.
Lengyel László, a Nemzeti ܳٲái, Fejlesztéi é ԲԴDZáós Hivatal (NKFIH) tudományos é nemzetközi elnökhelyettese az Egyetemi ԲԴDZáós Ökoszisztéma program kapcsán elmondta, a pályázat célja az eredményorientált technológia-transzfer megteremtée; az üzleti szemléletmód é vállalkozási kultúra meghonosítása; az egyetemi tudományos eredmények üzleti hasznosításának elősegítée é az intézmények külső bevételeinek növelée.
Szabó István, az igazgatója a voltaképp egy kutatási infrastruktúrát közvetítő központ eddigi együttműködéeiről szólt. Olyan tudást, műszereket é eszközöket tudnak biztosítani, amelyek saját erőből való fenntartása nem lenne rentábilis egy vállalat számára; tevékenységeik kiajánlhatóak, képesek szolgáltatni a piaci szereplők számára.
Herberth Balázs é Fórizs Balázs a TTK-val szoros együttműködében álló céget képviselte; fejlesztéeik többek között az Alzheimer-, a Parkinson-kór é a diabétesz gyógyításában játszanak szerepet. A cég üzleti központja a kaliforniai Szilícium-völgyben található. Magyarországon kiemelt akadémiai partnerük az ELTE; vállalatuk történetének bemutatásában is kiemelték Kacskovics Imre dékán szerepét.
Az ELTE–JASCO hasznosítási szerződé ünnepélyes aláírására hazánkba érkező Kenji Sato cégük történetét elevenítette fel. A Japan Spectroscopic Companyt (JASCO) 1958-ban alapította a neves fizikus, Yoshio Fujioka, hogy a spektroszkópok iránti növekvő igényt kielégítsék; munkatársaik között tudhatták például a Nobel-díjas fizikust, Shinichiro Tomonagát. A japán gyártó a Ryugu aszteroidáról a Hayabusa-2 űrszonda által visszahozott is.
Az előadás után került sor az ELTE é a JASCO közötti hosszú távú együttműködé szerződéének aláírására a BeStSel (Beta Structure Selection) módszer felhasználásáról a gyógyszeripar igényeit kielégítő, nagy áteresztőképességű CD (cirkuláris dikroizmus) kézülékek kiértékelő szoftverében. A piacvezető műszergyártó a jövőben Kardos József é Micsonai András, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatóinak a korábbi algoritmusoknál jóval pontosabb fehérjeszerkezet-vizsgáló módszerét alkalmazza kézülékeiben.
A szünet utáni szekciót Magyar Dániel, az ELTE ԲԴDZáós Központ igazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta, alapkutatásból is indulhat el innovatív folyamat, így például a ma aláírt megállapodás is egy alapkutatási OTKA-pályázatból nőtt ki. Nagy szükség van a „proof of concept” típusú támogatásokra; már néhány milliós hozzájárulás is segíthet a piacra lépében. Megemlítette: egyre több az ELTE-s szabadalom, é ezeknek mintegy a harmada ténylegesen kikerült a piacra. (Az Egyetemen zajló fejlesztéekről az ELTE ԲԴDZáó Tudomány 2023 online kiadványban is olvashat.)
Az ELTE-s szellemi alkotások sorában Romsics Csaba (ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék), illetve üzleti partnerük, a Fermentia Kft. képviseletében Erdélyi Balázs beszélt a amellyel a környezetet ért terheléeket, például a talajszennyezét számolják fel mikroorganizmusok segítségével.
Vásárhelyi Gábor (ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék) é Vitályos Csilla képviselte az eseményen a CollMot céget, akik drónrajok ipari é szórakoztatóipari hasznosításával foglalkoznak, szoros együttműködében az ELTE-vel; drónjaik mesterséges intelligenciával utánozzák le a madarak repüléét. 2021-ben ők kapták az ELTE Innovatív Kutatója elismerét. Létrehoztak egy nyílt forráskódú szoftvert is (Skybrush); az ezen az alapon működő drónokat alkalmazzák többek között a mezőgazdaságban is.
Pál Gábor (TTK Biokémiai Tanszék; EvolVeritas) az antivirális é trombózisellenes gyógyszerjelöltekről, a MASP-2 inhibitorokkal kapcsolatos ܳٲáó beszélt, amely szintén alapkutatásból indult el, s melynek kapcsán szolgálati találmányok születtek. Cseh Gellért az EvolVeritas képviseletében üzletfejlesztői szempontból mutatta be projektjeiket.
A rendezvény utolsó egységében további ELTE-innovációkat ismerhettek meg a jelenlévők. Sinkó Katalin (ELTE TTK Analitikai Kémiai Tanszék) é munkatársai nagy porozitású alumínium-oxid szálak fejlesztéén dolgoznak, technológiájukat műholdakon tudták tesztelni – a második ilyen lehetőség a múlt héten valósult meg a BME-vel való együttműködében: az MRC-100 műhold.
Perlusz Andrea (ELTE BGGYK, Gyógypedagógiai Módszertani é Rehabilitációs Intézet) é Dukic Monika a fogyatékossággal élő személyek piaci integrációját vizsgálta; tudományosan megalapozott szemléletformáló programot dolgoztak ki, melynek eredményét hatásvizsgálattal bizonyították.
Czirók András (ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék) a BioPhys Concept cég tevékenységét mutatta be, akik sejt- é szövettenyézetek kutatásával foglalkoznak; munkájuk támogatására más területeken is alkalmazható automatizálási rendszert dolgoztak ki.
Konok Veronika (ELTE TTK Etológiai Tanszék; Alfa Generáció Labor) az ALFI nevű, a Google Playből már letölthető családbarát ǰDzٱڴDz-첹á mutatta be, amellyel a kisgyermekkori mobil- é tablethasználatot lehet függőségmentessé tenni.
Palkó Gábor (ELTE BTK Digitális Bölcsézet Tanszék), a Digitális Örökség Nemzeti Labor projektvezetője MI alapú szolgáltatásaik közül kiemelt két területet, melyeken új partnereket szeretnének bevonni: a korpuszok építéét é a webes cikkarchívumot. Változatos tevékenységeik közé tartozik például a NAV közérthetőségi programjában való rézvétel.
Dosztányi Zsuzsanna (ELTE TTK Biokémiai Tanszék) aminosav-szekvenciák kontextusfüggő vizsgálatáról szólt; rendezetlenség-predikciós (IUPred), a licensz már ipari felhasználók számára is elérhető.
éü Ispánovity Péter Dusán (ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék) előadásában mikromechanikai vizsgálatokról hallhattak a réztvevők: a mikronos mérettartományban vizsgálták a deformációkat. Az általuk fejlesztett eszközt valószínűleg a Semilab fogja piacosítani. Akusztikus emissziót is mérnek, amelyek viselkedée é mintázata a földrengéekkel analóg.
A rendezvény létrejöttét Az ELTE ԲԴDZáós Ökoszisztémájának fejlesztée az ipari elvárásokkal összhangban című, 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00004 azonosítószámú projekt biztosította.