Otthoni hospice ellátás Magyarországon
Az adatok akadályozott hozzáférhetősége, valamint szociálpolitikai ellátórendszereink, ezen belül a hospice ellátás teljesítmény-méréének hiánya miatt alig tudunk valamit arról, hogy hazánkban mennyire kielégítő a hospice betegek é hozzátartozóik ellátása.
Szöllősi Melinda é Tátrai Annamária, az ELTE Társadalomtudományi Karán működő ELTE Data for Good kutatócsoport munkatársai azon dolgoznak, hogy pontosabb képet alkossanak az ellátórendszer működééről, illetve feltárják, hogy miként járul hozzá az ellátás a progresszív krónikus betegek é hozzátartozóik életminőségének javításához. ܳٲái eredményeiket nemrég a Multidiszciplináris Egézség é Jóllét folyóiratban .
Tanulmányukban kiemelik, hogy a releváns nemzetközi kutatások a hazai hospice ellátás minőségét jónak, hozzáférhetőségét (a szolgáltatóknak a lakossághoz viszonyított arányát) kitűnőnek értékelik, a nemzetközi é magyar összehasonlítások forrásai azonban limitáltak: rézben adatokra, rézben a hazai adatközlők által kitöltött anonim vagy nevesített kérdőívekre, vagy a velük folytatott interjúkra alapoznak.
Hozzáteszik: ugyan az éves hazai hospice ellátásról szóló jelentéek egy országos tekintetben dinamikusan fejlődő é egyre több felhasználót elérő szolgáltatás körvonalait vázolják, még a rézletek feltárására vonatkozó kérdéfeltevéek sem születtek meg az ellátáshoz való hozzáféréről é az ellátás minőségéről. Tovább árnyalja a képet, hogy az ellátórendszer teljesítményének méréére alkalmas eredménymutatók nem a nemzetközi gyakorlatot követő módon jelennek meg ezekben az anyagokban.
A kutatók éppen ezekre, a magyarországi otthoni hospice ellátás minőségét é hozzáférhetőségét érintő kérdéekre igyekeznek módszertanilag megalapozott válaszokat adni. Elemzéük a Nemzeti Egézségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2018-as, finanszírozási céllal gyűjtött, járási szinten összesített adminisztratív adataira támaszkodik. Ezek szerint 2018-ban hazánkban 64 szolgáltató összesen 85 telephelyen szerződött otthoni hospice ellátási tevékenységre. 197 magyarországi járás közül 183-ban jelentettek legalább 1 otthoni hospice ellátási eseményt, míg 14 járásban egyetlen ellátási eseményt sem jelentettek. Ezen járások összlakossága 2018-ban 326.775 fő, tehát a teljes lakosság 3,3%-a olyan járásban élt, ahol a jelentéi kötelezettség szerint nem történt otthoni hospice ellátás.
Otthoni hospice ellátásban jelentett betegek száma járásonként 2018-ban
A jelenté szerint ellátásban rézesülők számát 10.000 főre vetítve láthatóvá válik, hogy a vizsgált évben lakosságarányosan hány beteg után jelentettek otthoni hospice ellátást az adott járásban. Ez a mutatószám 0 é 28 között szóródik a magyarországi járásokban, vagyis vannak járások, ahol senki nem kapott ellátást, é olyan járás is van, ahol az ott élők közül 10.000 főre vetítve 28-an rézesültek otthoni hospice ellátásban.
Otthoni hospice ellátásban jelentett betegek 10.000 főre jutó száma járásonként 2018-ban, hisztogram
Az otthoni hospice ellátás adminisztratív adatait é a Központi Statisztikai Hivatal 2018-as halálozási adatait figyelembe véve Szöllősi é Tátrai rámutatnak a hozzáféré egyenlőtlenségeire. Az otthoni hospice ellátásban a jelentett betegek 10.000 főre jutó száma 2018-ban (a jelentett ellátási esemény nélküli járásokkal együtt) 29 járásban nem éri el az 1 főt, 86 járásban nem éri el az 5 főt, é 159 járásban nem éri el a 10 főt.
Ezek szerint 2018-ban Magyarországon közel 8 millióan éltek olyan járásban, illetve kerületben, ahol a 10.000 főre jutó évi 134 haláleset mellett a szolgáltatói jelentéek szerint 10-nél kevesebb beteget jelentettek otthoni hospice ellátásban, ami súlyos hozzáféréi deficitet mutat.
A kutatók kiemelik, hogy a hospice szolgáltatáshoz való hozzáféré egyenlőtlenségein túl a nem rendeltetészerű használatot is valószínűsítik az adatok, hiszen 2018-ban az ellátott betegek között a hosszan túlélők aránya 60 járásban volt 10–19%, 32 járásban volt 20–29%, 28 járásban volt 30–49%, míg 18 járásban 50% feletti volt.
Az adatok szerint 3.000 feletti azon hosszan túlélő pacienseknek a száma, akik az otthoni hospice ellátás kedvezményezettjei, é bár valószínűsíthetően szükségük van egézségügyi gondozásra/figyelemre, nem a hospice a szükségleteiknek legmegfelelőbb ellátási forma.
A hosszú ideig túlélők aránya a jelentett betegek között
A kutatók megjegyzik, hogy az elemzé első eredményei termézetesen nem tudnak pontos képet adni a magyarországi otthoni hospice ellátás minőségéről é az ellátáshoz való hozzáféréről, azt azonban jól szemléltetik, hogy miért nem elégséges akár az országos, akár a megyei szintű adatfeldolgozás. A kutatásnak az elemzére é az adatközlére vonatkozó módszertani megközelítée olyan lehetőségeket vet fel, amelyekre szakfelügyeleti é finanszírozási folyamatok során is támaszkodhat a jogalkotó.
A kutatók jelenleg is vizsgálják az egyenlőtlenségek időbeli alakulását, a megfigyelt jellegzetességek mögött azonosítható okokat, továbbá szeretnék megérteni azt is, hogy milyen erők, érdekeltségek é mechanizmusok tartják fenn az otthoni hospice ellátás ma megfigyelhető jellegzetességeit. Ezeknek az összefüggéeknek a feltárása nélkül lehetetlen a szükséges társadalompolitikai beavatkozásokat megtervezni, valamint a szakmapolitika számára láthatóbbá tenni a progresszív krónikus betegekkel é hozzátartozóikkal kapcsolatos feladatokat é elmaradásokat, különös tekintettel az életvégi időszakra.
A cikkhez kézült interaktív vizualizáció érhető el.