Levelek a trónörökösnek
A levelezés betekintést ad az uralkodócsalád 1861 és 1877 közötti mindennapjaiba, így elsősorban művelődéstörténeti szempontból van forrásértéke, de nem hanyagolhatók el azok az információk sem, amelyek a levelek nyomán a Ferenc József-i politika világába vezetnek. Érdekes látni, hogy az uralkodói teendőkre történő felkészítés részeként Rudolfot az aktuális kül- és belpolitikai események mely részéről, illetve hogyan tájékoztatták, és különös figyelmet érdemel e tekintetben a porosz-osztrák háború vagy a kiegyezés előkészítéséhez kapcsolódó magyarországi uralkodólátogatások bemutatása.
Emil Rabending: Rudolf trónörökös. Bécs, 1869 (Gödöllői Királyi Kastély Múzeum)
Josef Albert: Erzsébet császárné. Kézzel színezett fotó, München, 1865 körül (Magyar Nemzeti Múzeum, öéԱi Fényképtár)
Felfigyelhetünk a címzett – részben kiemelkedő képességeiből, részben társadalmi helyzetéből, illetve neveléséből fakadó – rendkívüli szellemi érettségére, koravén mentalitására, politikai kérdésekben is viszonylag korán megnyilvánuló érdeklődésére is, amely a maga korában is kiemelte korosztályából.
Mivel a levélgyűjtemény a család privát szférájába kalauzol el, ráadásul sajátos – szülői – perspektívából, a korábbiaknál alaposabban megismerhetjük a családi kapcsolatrendszert és az uralkodópár nevelési elveit is. Újdonságot jelent a családtagok érintkezésének közvetlensége is.
Érzékelhetjük, hogy a szülők és gyermekük kapcsolatát milyen módon befolyásolta specifikus társadalmi helyzetük. Megtapasztalhatjuk, mennyiben éreztette hatását a privát szféra ebből fakadó hiánya, mérlegelhetjük, hogy Erzsébetnek a házastársi konfliktusok nyomán bekövetkező hosszabb távollétei miatt modellezhető-e működésük „csonka családként”, illetve láthatjuk azt is, hogy Mária Valéria születése (1868) után hogyan változott meg a szülők kapcsolata idősebb gyermekeikkel, Gizellával és Rudolffal.
Erzsébet levele fiának, Rudolfnak; Buda; 1867. május 15. (Haus-, Hof- und Staatsarchiv)
Erzsébet leveleinek magyar vonatkozásai különösen jelentősek. Az uralkodó felesége 1866 őszén, hosszabb magyarországi tartózkodását követően a korábbiaknál is nagyobb intenzitással fogott hozzá magyar nyelvtudásának tökéletesítéséhez. Ennek részeként magyarul tudó családtagjaival is magyar nyelvű levélváltásba kezdett. Míg elszánása férje esetében mindössze néhány levelet eredményezett, addig Rudolffal 1867 elejétől írásban mindvégig magyarul érintkezett.
Kettejük levélváltását eddig csak részleteiben és sokszor eltorzult változatban ismerhettük. A korábbi Erzsébet- és Rudolf-életrajzok ugyanis az eredetileg magyar nyelvű levelek német fordítását ültették át – az eredeti szöveg ismerete nélkül – ismét magyarra. A újdonságát és egyben jelentőségét így az is adja, hogy az eredeti levélszövegek először kerülnek eredeti nyelven, teljes terjedelmükben az olvasók elé.
Korábbi interjúnkat Vér Eszter Virággal az Erzsébet-kultuszról itt olvashatja.
ǰá:
Borítófotó: Ludwig Angerer: Ferenc József Rudolf trónörökössel és Gizella főhercegnővel. Bécs, 1861 körül (Magyar Nemzeti Múzeum, öéԱi Fényképtár)