Kutatóink a „Primák” között
Vicsek Tamás az ELTE egyik legtöbbet idézett kutatója, az Amerikai Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja a komplex alakzatok termézetben történő kialakulásának neves kutatója. 1972-ben Moszkvában szerzett fizikusdiplomát. 1991 óta dolgozik az ELTE-n, ahol nevéhez főződik a Biológiai Fizika Tanszék létrehozása. Számos külföldi intézményben volt vendégkutató, köztük a londoni King's College-ban, a Yale Egyetemen é a Notre Dame Egyetemen is. Munkásságát 1999-ben Széchenyi-díjjal is elismerték. Csaknem 200 cikke jelent meg vezető nemzetközi folyóiratokban, köztük a Nature-ben több mint 10, é további 5 könyvet publikált szerzőként vagy szerkesztőként. Fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie é leírnia különböző jelenségeket, például a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket é az állatok, emberek, valamint repülő robotok csoportos mozgását. Állatviselkedétani é szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ért el, többek között az emberi viselkedé modellezéében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik vagy a szociális hálózatok területén. Izgalmas kutatásairól mások mellett a BBC é a Discovery is kézített műsort.
Lukács István 1983-ban végzett az egyetem magyar-horvát-szerb szakán, 1993 óta tanít a Szláv Filológiai Tanszéken, melynek 2003-tól vezetője. 2011-ben a Szláv é Balti Filológiai Intézet igazgatója lett. Az ELTE habilitált egyetemi tanára leginkább horvát é szlovén irodalomtörténettel foglalkozik, e tárgyban írt tanulmányai éöö é Közel s távol című köteteiben láttak napvilágot. Tudományos munkáinak egy réze a 19–20. század fordulójának irodalmi életéhez (premodern, modern, avantgarde), jelentős íróihoz (Silvije Strahimir Kranjčević, Miloslav Krleža, Ivan Cankar, Srečko Kosovel) kapcsolódik, másik réze a korábbi évszázadok irodalmi jelenségeit (horvát passióhagyomány, szlovén romantika) vizsgálja. Legjelentősebb kroatisztikai eredménye egy Csíksomlyón felfedezett kaj-horvát nyelvű dramatizált á-dz szerzőségének megállapítása, a szöveg filológiai é irodalomtörténeti elemzée, közreadása é fordítása. Bemutatta a horvát passióhagyomány közel évezredes történetét, a középkori kezdetektől egézen a közelmúltban gyűjtött folklórszövegekig. Az értekezé kiemelkedő réze az Andrija Knezajićnak tulajdonított planctus elemzée é forrásainak azonosítása, amely a legrégebbi kaj-horvát nyelven íródott passiószöveg. A Knezajić-féle passióval Lukács István megtalálta a horvát szenvedétörténeti hagyomány hiányzó láncszemét, é így teljessé tette a műfaj történetét.
A Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban; célja „a magyar értelmiség eredményeinek megőrzée, a hazai tudomány, művézet é kultúra fejlesztéének pártoktól független erősítée”. Jelölteket a VOSZ elnöksége, megyei- é szekcióelnökei, a társadalmi tanácsadó testületének tagjai, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma, valamint érdekvédelmi, érdekképviseleti é szakmai civilszervezetek állíthatnak. A Prima Primissima díjat minden kategória három Prima díjasából választják ki, a Prima díj önmagában 5 millió forint elismerésel jár.
A Prima Primissima díj összes idei jelöltjének listáját .