Kubinyi Enikő sikere az ERC pályázatán
A 2016 májusában, az ELTE Etológia Tanszékén induló kutatási projekt (Cognitive Ageing in Dogs) az emberrel együtt élő kutyák sikeres öregedéének folyamatát vizsgálja viselkedéi, genetikai é idegtudományi szinten. Sikeres öregedé esetén a kognitív hanyatlás nem befolyásolja negatívan az életminőséget. A kutatás fő célja korszerű biológiai módszerekkel olyan módszertan kidolgozása, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. A kutatás lehetővé teszi a családi é munkakutyák egézséges élettartamának meghosszabbítását, é egyúttal az emberi öregedé nemkívánatos folyamatainak megértééhez is hozzájárul. A kutatás rézeként több mint száz idősödő kutya életét követik négy éven át, a vizsgálatokhoz várják a nyolc évnél idősebb kutyák é gazdáik Գٰéé.
A kutatók célja, hogy lefektessék az eddig gyakorlatilag nem létező „kutya-neurogerontológia” alapjait. Az elmúlt években családi kutyákon folytatott kutatásaik nagy réze kérdőívek segítségével próbálta felderíteni az öregedé velejáróinak előfordulási gyakoriságát é súlyosságát, ezek a tanulmányok általában a viselkedé szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó, kognitív funkciókat érintő változásokat nem vizsgálták. Az öregkori betegségtünetek előfordulását eddig csak laboratóriumi kutyákon (beagle fajtán) vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedé során megjelenő memória- é végrehajtó funkció zavarokkal járó neurális elváltozásokat. A kutyákat é az embereket ugyanazok a káros környezeti tényezők érhetik (vegyszerek, levegőszennyezé, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód stb.), ezért a hazai kutatók számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenséget, életmódbeli é genetikai kockázati tényezőt, valamint védőfaktort is vizsgálhatnak.
„A 11-12 éves kutyák közel harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70%-a a humán időskori demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat: jellemzőek a térbeli tájékozódás zavarai, szociális viselkedésel kapcsolatos rendellenességek (pl. családtagok felismeréével kapcsolatos problémák), ismétlődő (sztereotíp) viselkedéek, apátia, megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklus felborulása, szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint csökkent képesség a feladatok utasításra történő végrehajtásában. Az új diagnosztikai eszköz állatorvosok számára is megkönnyíti a terápiák közti választást, a prognózis felállítását” – emelte ki Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője.
A kutatócsoport azt is vizsgálja, hogy miért öregednek máshogy a kis- é nagytermetű kutyák: a kutyafajták élettartama ugyanis elsősorban testméretüktől függ. A nagyobb (70-80 kg-os) kutyák átlagosan 7-8 évet élnek, 6 évvel kevesebbet, mint a 10-20 kg-osak. A fajtatisztaság szerepe sem elhanyagolható, ugyanis azonos testméretű kutyák közül a keverékek tovább élnek. A testmérettel é fajtatisztasággal összefüggő élettartambeli különbségek biológiai hátterének feltárása jelentősen segítheti az öregedét befolyásoló, feltehetően főként genetikai faktorok azonosítását.
A kutya „kóros” é „normális” öregedéi folyamatainak minden korábbinál alaposabb leírásához, é az ezekkel összefüggő faktorok azonosításához háromféle megközelítét alkalmaznak. Az idegtudományi megközelíté során az ELTE-s kutatócsoport által kifejlesztett, a világon sehol máshol nem használt funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) vizsgálják különböző korú kutyák agyi aktivitását auditoros é vizuális ingerek feldolgozása során. Fiatal é idős, illetve sikeresen é nem sikeresen öregedő kutyák alvási EEG mintázatának összehasonlításával vizsgálják a kognitív funkciók é egyes hullámtartományok arányát, illetve más EEG paraméterek kapcsolatát. A genetikai kutatás során kidolgozzák az öregedét jellemző génexpressziós profilt, vizsgálják, hogy az öregedé során milyen epigenetikai változások történnek. Az epigenetikai mechanizmusokat környezeti faktorok is befolyásolják, ezért fontosnak tartják, hogy a korábban kérdőívvel gyűjtött élettörténeti információkat, életmód-jellemzőket is bevonják az elemzéekbe. A ééé során többek között GPS-szel követik az automatikus szociális interakciókat, használnak szemmozgás-követő (eye-tracking, ET) berendezét, a kognitív képességeket érintőképernyővel mérik majd.
A vizsgálatokat a Miklósi Ádám által vezetett ELTE Etológia Tanszéken végzik. A kutatócsoport vezetője, Kubinyi Enikő 1994 óta foglalkozik kutyák viselkedéének kutatásával a tanszékhez kötődő munkacsoportokban. A kutatócsoportban állatorvos, genetikus é speciális kutyakiképző is dolgozik, együttműködnek az ELTE Genetika Tanszékével é Biológiai Fizika Tanszékével is. Az ERC-kutatásban rézt vesznek a Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Termézettudományi Kutatóközpont, a Budafoki Állatgyógyászati Központ é a Szent István Egyetem kutatói is.
Az ELTE é az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködée során. A két évtized alatt számos viselkedémérő eljárást dolgoztak ki, amelyeket az öregedé vizsgálatában is használnak majd. Ezek közül a legkülönlegesebb a kutya-ember összehasonlító funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat, amire e csoporton kívül más még nem vállalkozott. A vizsgálatokat 6-8 perces mozdulatlan fekvére tréningezett kutyákon végezzük, a világon csak az Egyesült Államokban van hasonlóan képzettkutyacsoport.
Az ERC Starting Grant pályázatok a PhD-fokozattal rendelkező fiatal kutatók munkáját segítik: a nyertesek önálló kutatócsoportot hozhatnak létre, amelyek öt éves kutatási tervvel rendelkeznek. Az új programok az Európai Unió 2014 é 2020 közötti egységes kutatási keretprogramjának (Horizon 2020) rézeként valósulnak meg. Kubinyi Enikő é kutatócsoportja a negyedik ELTE-s nyertes a rangos kiírásban: korábban , é kutatásai kerültek be az Európai Unió 2014 é 2020 közötti egységes kutatási keretprogramjába.
A kutatásról további információk elérhetők .