Középen állni jó

A kultúra meghatározó tényező a társadalmak életében, mára komoly érvek szólnak amellett is, hogy a társadalmi-gazdasági változásokat kulturális folyamatok magyarázzák. Napról napra tapasztalhatjuk azt is, hogy miközben egyértelmű jelei vannak a kulturális homogenizációnak, erősödnek a heterogenizációs folyamatok is. Az eltérő kultúrák különbözősége é harca nélkülözhetetlenné teszi olyan szakemberek képzéét, akik jól ismerik e kultúrákat, a köztük lévő különbségeket é hasonlóságokat, é képesek közvetíteni közöttük helyi, regionális, nemzeti vagy éppen nemzetközi szinten. Az egyetemi képzében az utóbbi években megjelent kulturális mediáció éppen ezt a célt szolgálja:
alkalmassá tesz a professzionális kultúraközvetítére, intézményi é egyéni kapcsolatok építéére
különféle kultúrájú, különféle értékekkel rendelkező, különféle kulturális közegben élő emberek között.
Minthogy nagyon sokrétű tudományterületről van szó, a képzé a jelentkezőktől komoly tájékozottságot, műveltséget kíván, é interdiszciplináris tudást nyújt (a kultúra- é művézetelmélettől kezdve a vállalkozói ismereteken, pályázatíráson, a válságkezelé pszichológiáján át a jogi é politikai környezet ismeretéig), amelynek birtokában széles skálán, akár közművelődéi intézményekben, akár társadalmi kezdeményezéeknél, akár stratégiaalkotási folyamatokban vagy társadalomfejlesztéi programokban tevékenykedhetnek.
Az ELTE 2023-ban indította el , az érdeklődé már akkor nagy volt, az első évfolyam idén fog végezni. Debrecenben, Szegeden, Pécsett é Miskolcon egy ideje már folyik a képzé, közös tudományos platformon azonban még nem találkoztak ezek a szakok. Az ELTE azért is hívta össze január 24-25-re a terület hazai szereplőit, hogy tapasztalataik megosztásával, egymást segítve fejlesszék a tudományágat é a szakot – ahogy Lehmann Miklós dékánhelyettes a Cultura mediocratis konferencia megnyitása során fogalmazott.
Hogy mennyire színes ez a kutatási é képzéi terület, az kitűnt az előadások rendkívül változatos témáiból: volt itt szó az aquincumi Peristyl-ház 3D-s modellezééről, a Tompa utcai pad befestée kapcsán indult társadalmi diskurzusról, a mára teljes jogú kulturális mezőnek számító képregényekről, a filmes kultúra szemiotikájáról a Gyilkosság az Orient Expresszen kapcsán, a cirkusz é színház miméziséről a nyelvi reprezentáció tükrében, é az absztrakt expresszionista festmények é a múzeumi Fehér kocka kölcsönhatásáról is New Yorkban.
Az előadások másik réze elméleti problémákat feszegetett: ebben a blokkban a kultúráról mint filozófiai problémáról, a mesterséges intelligencia korában a kulturális termékek átalakulásáról, az online közösségről mint intézményről, az interetnikus kapcsolatok fátumáról, az etnocentrikus attitűdről, é a kultúra mérhetőségének bizonytalanságairól esett szó. A jogi környezetnek komoly hatása van a kulturális tevékenységekre, így előkerült a személyiségi jogok védelmének nehéz kérdée is; a szellemes „Szak Ma” címmel egyberendezett előadások pedig abból adtak ízelítőt, milyen egyéb területeken munkálkodnak a közvetítéen a hazai szakemberek: hogyan kapcsolódik a fenntarthatósághoz a kultúra, hogyan lehet kritikus gondolkodásra é etikus cselekvére oktatni gyermekeinket, é mennyire mérhető közművelődéi feladatellátóink eredményessége.
Hoványi Márton é Kenéz Anikó, az ELTE TÓK oktatói a konferencia szervezée során láthatóan törekedtek rá, hogy a területre jellemző komplexitás é „köziség” a konferencia felépítéében is megnyilvánuljon: nemcsak az előadások boncoltak izgalmasan különféle, akár szokatlan problémákat, az előadók is az ország különböző egyetemeiről é eltérő tudományos irányokból érkeztek, é voltak köztük oktatók é hallgatók, tapasztalt é fiatal kutatók egyaránt.
A kulturális mediáció több klasszikus területről olyan átfogó témákat vizsgál, amelyek nem férnek be egy speciális tudományágba, önálló tudományágként viszonylag új irány a kutatásban é az egyetemi oktatásban. Mint az a hazai tudományegyetemek szakfelelőseinek (Juhász Erika / DE, Újvári Edit / SZE, Várnagy Péter / PTE é Hoványi Márton / ELTE, valamint az ELTE-s képzé akkreditálásában rézt vevő PPK-s Striker Sándor) kerekasztal-beszélgetéén kiderült, a szak előzményeinek tekinthetők ugyan az ország tudományegyetemein é több főiskoláján korábban elérhető népművelői, művelődészervezői vagy andragógiai képzéek, az elmúlt évtizedek nagy társadalmi-gazdasági változásai következtében a képzé – kis szünet után – jelentősen átalakult. A debreceni, a szegedi é a pécsi egyetem jelenleg a klasszikus vonalat viszi megújítva tovább, a kultúra- é művelődészervezére fektetve a nagyobb hangsúlyt, míg az ELTE (a TÓK kezdeményezéére, a BTK é a PPK munkatársainak összefogásával) a nemzetközi kultúratudomány tapasztalataiból kiindulva, a jogból é a pszichológiából ismert mediátor fogalmat vette alapul programja összeállításakor.
A konferenciát Cultura mediocritas címen rendezték meg, a horatiusi „arany középút” (aurea mediocritas) mintájára, utalva ezzel nemcsak a képzé é a kutatás céljára, de műveléének etikájára is – mondta el a főszervező, Hoványi Márton még a bevezetőben. A gondolatébresztő előadásokat követő eszmecserék, a szünetekben a valódi beszélgetéek, a hallgatók által szervezett játékos kvízek olyan atmoszférát teremtettek, amelyben minden jelenlévő megtapasztalhatta az universitas-élményt, é azt is, hogy egymással megoldást keresve derűsen megbeszélni a dolgokat, vagyis „középen állni” – jó.
A rendezvényhez a TÓK-on kiállításmegnyitó kapcsolódott, a kiállítás a kodályi életművet örökíti meg, amelyben éppen a kulturális mediáció egyik nemzetközi jelentőségű megoldása nyilvánult meg. A Legyen a zene mindenkié! tablósorozatot Gombos László zenetörténéz, a Zenetörténeti Múzeum tudományos munkatársa kézítette, é az Ének-Zenei Tanszéken tekinthető meg.