鶹ý

Körforgásos gazdaság - kulcsterületek és jó gyakorlatok

2023.04.02.
Körforgásos gazdaság - kulcsterületek és jó gyakorlatok
2023. március 7-én rendezték a "Helyi fejlesztések, jó kormányzás" tematikus fórumát, amelyen körforgásos gazdasággal, körforgásos településekkel foglalkoztak. Az előadásokat a MEXA cégcsoport szakértői tartották, a következőkben számos jó példával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. 

Lenkey Péter az EX-ACT Project Tanácsadó Kft. tanácsadója, körforgásos gazdasági szakértő és fenntarthatósági menedzser „Értékteremtési lehetőségek a körforgásos gazdaságban” címmel adott elő. Kézy Béla, a Megakom Kft. ügyvezetője, a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform (KGTP) szakértője „Körforgásos települések – kihívások, lehetőségek, jó gyakorlatok” című előadásában mutatot be számos segítő információt. A körforgásos gazdaságról bővebben itt lehet olvasni az . 

A körforgásos gazdaság szükségességének oka, hogy a biológiai anyagáramok természetszerűleg megújulnak, a technológiai anyagáramok nagyrésze viszont önmagától nem, ezért különböző újrahasznosítási módszerekkel kell segíteni a folyamat ciklikusságát. Cél, hogy a körforgásos gazdasági útvonalak könnyebbé tegyék életünket és közben hozzájáruljanak az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez is.

Néhány, a fórumon is bemutatott jó gyakorlat:

  • Csomagolás /műanyag használat területén: RePack – újrahasználható csomagolás, Boxsi – bérelhető szállító ládák, Ecolove – újrahasználható betétdíjas poharak.
  • Élelmiszerek esetén: Miskolci Zöld kosár közösség – rövid ellátási lánc újrahasználattal, Wonky veggies – tökéletlen zöldségek, Apeel – természetes védőbevonat gyümölcsökön, Permafungi – laskagomba termesztése kávézaccon.
  • Épületeknél a moduláris építőanyagok, a tér hatékonyabb használata: például a szlovák Nemzeti Rádió épülete  fordított piramis alakja miatt kisebb területet foglal el a térfelszínen és így az alatta szabadon maradt tér közösségi funkciót tölt be.
  • Turizmus: fenntartható gazdálkodóhely, zöld szálloda díj, pl. Irota Ecolodge, mely egy fenntartható és klímasemleges üdülő a Csereháton,
  • A Mentés másként Alapítvány Rezsó projektje hármas funkciót tölt be: újrahasznosítás + társadalmi felelősségvállalás + innováció.  A Rezsó projekttel szeretnék hazánkban elsőként megvalósítani egy Angliában már bevált ötletet: kiürült, kidobásra szánt chipses zacskók felhasználásával takarókat, hálózsákokat készítenek, amivel segíteni tudnak a rászorulóknak. A zacskók belseje hőtükör fólia, amiből egy különleges eljárással készül a REZSÓ hálózsák. Télvíz idején ez akár életmentő is lehet a fedél nélküli embertársainknak. A projektről részletesebben. 

A városok és a körforgásos gazdaság

A városoknak, közszférának nagy szerepe van a körforgásos gazdaságban, hiszen a településeknek általában nagy jelentősége van az új folyamatok elindításában. S mi az ok, amiért a városokra kell fókuszálnunk ebben a témában is? 2050-re a lakosság 66% a városban fog élni, az energiafelhasználás 2/3-áért, CO2 kibocsátás 70%-áért a városok lesznek a felelősek. Építőanyagok tekintetében a 2050-ben várható szükséges infrastruktúra 75%-a ma még nem létezik.A felhasznált építőanyagok felelősek az irodaépületek CO2 kibocsátásának 40-50%-áért.  Ennek megoldására is született már néhány szemléletes példa:

  • Hollandiai városháza épülete - moduláris, szétszerelhető és a funkciója módosítható, úgy alakítják át, ahogy az igények megkövetelik. Itt olvashatnak
  • Vízgazdálkodás tekintetében a városokban jelenleg is folyamatos a vízpazarlás, 2030-ra vízkorlátozások várhatóak a lakosság felénél.  Célunk legyen a rendelkezésre álló víz minél többszöri újrafelhasználása. Tokióban a vízhiány kiküszöbölésére minden épület alá földalatti esővíztartályt építenek be, ezzel is segítve a víz többszöri felhasználását.

Termékhasználat esetében a mai világban rengeteg eszköz, termék van a tulajdonunkban, melyeknek a termékhasználati ideje nagyon kevés (pl. a barkácsolási eszközökre átlagosan 18 perc). Gondoljanak bele, hogy otthon a háztartásukban hány olyan barkácsgép és konyhai kisgép van, amit szinte sosem használnak? Érdemes ezeket megvásárolnunk? De ha nem vesszük meg, akkor hogyan juthatunk hozzá, amikor szükségünk van rájuk? Néhány példa:

  • Svédországban Eskilstuna városában található egy bevásárlóközpont, ahol használt eszközöket lehet vásárolni. Itt . 
  • Online és fizikai termék könyvtárak pl. szerszámkölcsönző, , Göteborg smart map

Mobilitás: a térfelhasználás nem túl hatékony a városokban és ehhez hozzájárul még az is, hogy rendkívül környezetszennyező a közlekedés. 2050-re a motorizáció 92%-kal nő és az elektromos autók nem minden problémára jelentenek megoldást. Jelenleg a városi utak maximum 10%-át használják az autók csúcsidőben is. Ennek javítására lehetőség a kompakt városszerkezet kialakítása (funkciók közelsége); közösségi - kerékpáros - gyalogos közlekedés összekapcsolása; városi logisztika tudatos szervezése (pl. mobilitás, mint szolgáltatás). Ehhez kapcsolódóan a közeljövőben lesz egy podcastunk is, hallgassák meg.

Élelmiszer: Jelentős mennyiségű földet, energiát és vizet használunk, hogy olyan élelmiszert állítsunk elő, ami aztán hulladékként végzi. Ehhez hozzátársul még az is, hogy az élelmiszereket nagy távolságról szállítjuk. Megoldás lehet a közelben megtermelt élelmiszer, valamint, hogy hogy figyeljünk a talajerő megtartására (a szerves hulladék minél nagyobb része kerüljön vissza a termőföldbe). Jó példák az élelmiszer előállítás témájában:

  • Adelaide esetében a városban keletkező szerves hulladék 70 százalékát komposztálják;
  • San Franciscoban naponta 600 tonna komposztot osztanak szét olyan farmereknek, akik a városban értékesítik termékeiket;
  • New Yorkban hoztak létra a város számos pontján, ahol már nemcsak a kertészkedés, termék előállítás a fő cél, hanem jelentős közösségi erővel bír, szakmai útmutatók készülnek és képzések is megvalósulnak.

Hulladékok hasznosítása, hulladékok új élete. Két különleges példa, akik különböző megoldásokat kínálnak a hulladékok kapcsán.

  • Terracycle: piaci megoldásokat kínál nehezen újrahasznosítható hulladékok gyűjtésére, az újrahasznosításra és az . Közvetlen kapcsolatban van a fogyasztókkal és többféle üzleti modellt is ajánl (gyártói, fogyasztói és kormányzati finanszírozás). Egyik példájuk az újrahasznosításra; Philadelphiában szájápolási hulladékokból.
  • Basurama: világszerte rengeteg projekten dolgoztak, többek között létrehoztak újrahasznosított játszótereket, újradefiniált közterületeket, fesztiválokat szerveznek, mintát mutatnak függőleges kertek kialakítására hulladékból. Ezeken kívül rengeteg más kezdeményezésük van, melyekről.

Forrás és további fotók: