Ízelítő az ELTE-n folyó kutatásokból
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományos Tanácsa idén is nagyszámú pályázó közül választotta ki azokat, akik olyan, személyükhöz kötődő, legalább nagyrézt az egyetemen folyó kutatást folytatnak, amely hozzájárul az ELTE sikereinek nemzetközi elismertetééhez – nyitotta meg a tudományos kutatás napi rendezvényt az Egyetemi Könyvtárban Borhy László rektor. – Ezek a fiatalok éppen úgy lelkesíthetik a náluk még fiatalabbakat, mint ahogy az idősebb, már komoly tudományos múlttal rendelkező kutatótársaik mutatják a példát őnekik. Valamennyien hozzájárulnak az ELTE láthatóságának növelééhez a nemzetközi színtéren, é ez kiemelten fontos ma az egyetem számára, amikor elengedhetetlen a folyamatos jelenlét a világ tudományos vérkeringéében.
Az ELTE tudományos portfóliója igen sokrétű, az egyes karokon számtalan értékes é érdekes egyetemi kutatás folyik a legkülönfélébb tudományos műhelyekben, sokszor multidisziplináris keretek között vagy nemzetközi gárdával, ezért is hívta életre négy évvel ezelőtt a Tudományos Tanács „A Tudományos ܳٲá Napja az ELTE-n” rendezvényt: legyen egy nap, amikor az intézmény megmutathatja, milyen izgalmas témákkal foglalkoznak eredményesen idősebb é fiatalabb kutatói, nem egyszer egymásnak adva át a stafétát. A generációk kontinuitását jelzi, hogy ezen a programon felkért előadókként az egyetem vezető professzorainak összefoglaló előadásai mellett elismerében rézesülnek é teret kapnak kutatásaik bemutatására a 40 évesnél fiatalabb, ígéretes kutatók is, lökét adva ezzel a következő kutatógenerációknak is.
Érdekes módon az idei nagyelőadások mind az egézség témaköréhez tartoztak. Mindjárt az első felkért előadó, Fülöp Márta egyetemi tanár, a PPK Pszichológiai Intézet Társas Interakció: Versengé é Együttműködé Kutatócsoport vezetője azt mutatta be Versengé é egézség: mítoszok é kutatási eredmények című előadásában, milyen is a kapcsolat versengé é psziché, illetve szomatikus egézség között a legújabb kutatások tükrében. Versengé minden társadalomban van, a társadalmak a versengé struktúrájában é formájában, gyakoriságában é intenzitásában különböznek egymástól - mondta. A nyugati társadalmakban növekvő pszichopatológiát korábban az erősödő versengésel magyarázta a szakirodalom, egyértelműen negatív hatást tulajdonítva neki, okának pedig az alacsony önértékelét tartotta. Ez a vélekedé azonban számtalan kérdét vet fel, éppen ezért végzett el kutatócsoportjával ő is egy olyan reprezentatív felmérét, amely a különféle versengéi attitűdöket é azok hatását kívánta feltárni. A teljes társadalmat leképező felméré alapján ötféle viszonyulást tudtak meghatározni: a hiperversengőktől kezdve a közömbösökön át egézen az elkerülő viselkedét választó szorongókig. A következő kérdéük az volt, vajon a versengéhez való viszonyulás milyen arányban van az egézséggel. A legnehezebb helyzetben a hiperversengők é az elkerülők vannak, derült ki a vizsgálatból, az ő egézségi állapotukat nagymértékben rontja versengéi attitűdjük, a legjobban pedig azok járnak, akik a versengében az önfejlesztére látnak lehetőséget, őket a versengé nem betegíti meg. A versengéhez való viszonyulás fiatalkorban még nem, de a középkortól kezdve egyre inkább megmutatja jótékony vagy éppen káros hatását az egézségi állapotra:
aki nem bizonyítani akar, é nem menekül az összecsapások elől, az élete második felére egézségesebb marad.
Elmondható, hogy a psziché személyiség é a kontextus interakciója dönt arról, hogy a társadalomban óhatatlanul é szükségszerűen jelenlévő versengé az egézséghez vagy a betegséghez járul-e hozzá, é ezzel megdőlni látszik az a korábbi elképzelé is, miszerint a versengé pusztán a psziché zavar jele volna.
Fülöp Márta előadását követően Borhy László rektor é Szalay Péter rektorhelyettes átadták a 2018-as Ígéretes Kutató okleveleket. Az elismerét idén a tavalyi héttel szemben nyolc negyvenévesnél fiatalabb kutató vehette át, akik szakterületükön eddig végzett munkájukkal bizonyították, példát mutathatnak a jövő tudósainak. Újdonságként a fiatalok kisfilmeken mutatkoztak be é ismertették tudományos munkájukat. (Írásunkat a díjazottakról itt olvashatja.)
Az egyetemen folyó kutatások é a kutatók nem ritka kapcsolódását bizonyította, hogy a következő felkért előadó, Kaló Zoltán, a TáTK Egézségpolitika é Egézség-gazdaságtan Tanszék egyetemi tanára az egyik új ígéretes kutató, Gyimesi Máté az iszkémiás stroke kezeléében várhatóan áttörét jelentő gyógyszerfejlesztéi projektjére is azonnal reagált. Mitől lesz sikeres a kutatásfejleszté az egézségtudományokban? című előadásában azt tanácsolta fiatal kollégájának, végeztessen értékszámításokat arra nézve, mit várhat a társadalom rézéről kifejlesztendő gyógyszeréhez. Nagy nehézséget jelent ugyanis a kutatásban, hogy óriásiak az elvárások az egézségügyi szükségletek tekintetében, az új technológiák pedig nagyon drágák, így nagy kérdé mindig egy új gyógyszer kifejlesztéekor, hogy egyáltalán tudjuk-e azt finanszírozni. A kutató szerint három dologra kell nagy figyelmet fordítani. Lényeges a büdzsé, hiszen ma egy gyógyszer kifejlesztée 2,6 milliárd dollárba kerül, é tudni kell, hogy a mi régiónk a közösségi források tekintetében gyatrán teljesít.
Az innováció gátja általában a közfinanszírozó, rajta múlik, hogy melyik gyógyszer rézesül támogatásban.
Éppen ezért már a kutatás tervezéekor (közgazdász) szakembernek is rézt kell vennie a munkában, mint ahogy kéőbb az üzletfejleszté során is. A sikerhez elengedhetetlen a képzett szakembergárda, de éppen ennyire a kockázatmenedzsment – mondta Kaló Zoltán -, hiszen 10 gyógyszerfejlesztéből 6 megbukik, 3 nullszaldós, é egyetlen egy ötlet válik be, ennek kell fedeznie az összes többi kiadását – éppen ezért a sikeres K+F központok a magas kockázathoz igazítják a működéi modelljüket. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon a kis fejlesztéi költségű projektek lehetnek sikeresek, amelyeknek humánfázis igénye alacsony.
A rendezvényen az ELTE rektora é Tudományos Tanácsa elismerő okleveleket adományozott az MTA Իü pályázatán 2018-ban támogatást elnyert kutatóknak, Veres-Székely Annának, Földvári Miklós Istvánnak, Bárth Dánielnek é Tarczay Györgynek. Az oklevelek átadása után Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára tartotta meg előadását Jelentős éghajlatváltozás fenyegeti régiónkat? címmel. Az Amerikai Tudományos Akadémia 2018-as jelentée szerint – kezdte előadását - válaszút előtt állunk: kétséget kizáróan átléptük azt a szennyezettséget, amelyet a bioszféra még elvisel. A közelmúlt detektált változásai egyértelműen bizonyítják, hogy a globális felmelegedé egyre intenzívebb, é ehhez üvegházhatású gázainkkal nagymértékben hozzájárulunk. A hőmérséklet globális növekedée környezeti változásokhoz, a tengerszint emelkedééhez, a csapadék mennyiségének é térbeli eloszlásának megváltozásához vezet. Modellezésel ma már a jövőből is információkat szerezhetünk, s bár a társadalmi változásokat nem tudjuk előre, így nem jósolhatunk, de forgatókönyveket kézíthetünk a jövőre nézve: ezek szerint a század közepére akár 6-8 °C-kal is melegebb lehet, márpedig
a jelenlegi állapot fenntartásához 2 °C alatt, a legújabb, 2018. októberi számítások szerint 1,5 °C alatt kéne tartani a felmelegedét,
leginkább a földhasználat, az életmód é az energiafelhasználási szokások megváltoztatásával. A régióban 2021 é 2050 között a nyarak melegebbek é szárazabbak, a telek melegebbek é nedvesebbek, az átmeneti évszakok is melegebbek lesznek, emellett megnövekszik a szélsőségek gyakorisága: több hőségriasztásra alkalmat adó meleg nap, több rendkívüli csapadékkal járó időszak lesz, é más szokatlan termézeti jelenségek is várhatók (ilyenek például az utóbbi időben Kanadában é Oroszországban megjelenő metánkráterek). Egyéb korlátozások mellett 2020-tól el kell kezdődjön a széndioxid-kibocsátás csökkentée, ha el akarjuk kerülni azokat a jelentős é példátlan változásokat, amelyek előtt jelenleg állunk.
A tudományok művelée ma komplexebb, mint valaha, a tudományos eredményekhez széles bázisra épülő kutatócsoportok kellenek – fogalmazott Bartholy Judit elgondolkodtató szavait követő zárszavában Szalay Péter tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes -, é az ELTE széleskörű portfóliója ehhez megadja a lehetőséget. Abban a nagy versenyben, amely a kutatóhelyek között folyik, nemcsak az idősebb kutatók kiforrott tudása é tapasztalata, hanem a fiatalok lelkesedée is hozzájárul, hogy az egyetem állni tudja a sarat, é egézséges attitűddel, komplex módon viszi sikerre programjait – utalt vissza a rektorhelyettes Fülöp Márta előadására.
Az Aulában a réztvevők ezután poszterkiállításon is megtekinthették azokat az új kutatásokat, amelyekről a kitüntetett fiatalok kisfilmjeikben beszéltek, é állófogadás keretében mód nyílt a generációk é szakterületek eszmecseréjére is.
MTA-ELTE Իü Program díjátadó 2018.
MTA-ELTE Իü Program díjátadó 2018.
Szabó Noémi (ELTE TTK könyvtárvezető), a rendezvény moderátora
Szabó Noémi (ELTE TTK könyvtárvezető), a rendezvény moderátora
0
/
0
0
/
0