Húszéves a Konfuciusz Intézetek hálózata
Hamar Imre, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese, az ELTE Konfuciusz Intézet igazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem (BFSU) szoros együttműködésben dolgozik közös akadémiai és kulturális programokon, illetve nyelvi képzések és nyelvvizsgák beindításán. A kínai partnerekkel ápolt közvetlen és napi kapcsolat – bár nem egyszer vitákon és konfliktusos helyezeteken keresztül – eddig mindig sikeres együttműködést eredményezett.
Az ELTE Kínai Tanszék 1923 óta képez olyan szakembereket, akik hidakat építhetnek a két kultúra között, a Konfuciusz Intézet pedig újabb ajtókat nyitott a nyelvi, kulturális és tudományos ismeretterjesztő programok felé – fogalmazott Hamar Imre. Az ELTE Konfuciusz Intézet úttörő szerepet töltött be a nyelvoktatás fejlesztésében, hiszen közreműködésével ma már 20 magyar középiskolában (köztük számos egyetemi gyakorlóiskolában) tanítanak kínai nyelvet.
A nyelvi, kulturális és oktatási együttműködések ma fontosabbak, mint valaha – mondta el Zhao Gang, az intézeti hálózat működtetésében fontos szerepet játszó Pekingi Idegennyelvi Egyetem rektorhelyettese, aki szerint a budapesti, krakkói és szófiai Konfuciusz Intézetek globális modellként szolgálnak a hálózat tagjai számára.
A rektorhelyettes áttekintést adott a BFSU koordinálásával megvalósuló intézményi fejlesztésekről, kulturális csereprogramokról és oktatási együttműködésekről, kiemelve az intézeti oktatók továbbképzését, az ország társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséről szóló Kínai Kulturális Párbeszéd eseménysorozatot, valamint a 2023 szeptemberében létrehozott kutatási, fordítási és kulturális csereprogramokkal foglalkozó Akadémiai Irodalmi Hálózatot, amely újabb szervezeti keretet ad az egyetemi együttműködésnek.
Han Dongsheng, a budapesti kínai nagykövet első helyettese beszédében visszatekintett a két ország 75 éves múltra visszatekintő diplomáciai kapcsolataira, valamint megjegyezte, hogy a 2017-es stratégiai partnerségi megállapodásnak köszönhetően Magyarországon egyre nő a közvetlen kínai befektetések volumene, és eredményes együttműködések folynak az oktatás és a kutatás területén is. Jelenleg mintegy 3000 kínai hallgató tanul Magyarországon – mondta el.
A diplomata kiemelte a nemrég 100. születésnapját ünneplő ELTE Kínai Tanszék szerepét: a kínai nyelvi képzést nyújtó három magyar egyetem közül az ELTE az egyetlen, ahol az alap- vagy mesterképzésen túl doktori fokozat megszerzésére is lehetőség van. Beszédének zárásaként két megvitatásra érdemes témakört – a helyi igényekhez alkalmazkodó nyelvoktatás fejlesztése, a mesterséges intelligencia szerepe – ajánlott a hallgatóság figyelmébe.
2023-ban a világon működő 495 Konfuciusz Intézetben összesen 54 ezren tanultak kínaiul, az intézetek emellett a nyelvtanárok továbbképzésének fontos platformjai is – emelte ki Zhang Junli. A Kínai Nemzetközi ٲái Alapítvány (Chinese International Education Foundation / CIEF) főtitkárhelyettese felidézte, hogy formális keretek közt Kína és a CEE-országok 12 éve folytatnak eredményes gazdasági, kereskedelmi, kulturális, oktatási és kutatási együttműködést. Az intézeti hálózat előtt álló legnagyobb feladatok jelenleg a fenntartható, stabil működés biztosítása, az oktatás minőségének fejlesztése és a digitális átállás végrehajtása.
A konferencia nyitóünnepségén Szabó Kira a áԱá című kínai népdal magyar nyelvű változatát adta elő (zongorán kísért Tan Runzhi, a Zhejiang Konzervatórium cserediákja), majd a közönség a Bartók Béla gyűjtéséből származó Töltik a nagy erdei utat című magyar népdalt hallgathatta meg. Emellett a Sárkánykard Kungfu és Wushu Sport Egyesület színeiben Kövér Kristóf tanítványai tartottak harcművészeti bemutatót a világbajnoki ezüstérmes Vizi Enikő éé.
Konfuciusz Intézetek konferenciája 2024
Konfuciusz Intézetek konferenciája 2024
0
/
0
0
/
0