Hiteles nyelvi szolgáltatások

A tanácskozás hagyományosan jelentős eseménynek számít a nyelvi közvetítéssel foglalkozó szakemberek, kutatók és diákok közösségében. Idén több mint ötszázan érkeztek a tanszék, az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), valamint az DGT Budapest (az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának kirendeltsége) együttműködésében rendezett konferenciára.
A TransELTE fordításelméleti előadásokkal nyitott, majd az EU-intézmények fordítási és tolmácsolási gyakorlatát, illetve a bírósági tolmácsolás sokszor küzdelmes világát tekintették át a résztvevők.
A nap során többször visszaköszönt az a kérdés: vajon mi Európa közös nyelve? Az angol, a német, netán a francia?
Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja megnyitójában Umberto Ecót idézve azt állította, hogy egyik sem, szerinte a fordítást és a tolmácsolást tekinthetjük annak.
A délutáni ülésszakon Borhy László rektor szavait követően Alison Graves, az EP fordítási főigazgatóságának munkatársa prezentációjában hangsúlyozta, hogy a tolmácsok és fordítók sokszor úgy érzik, az angol egy speciális változata tekinthető Európa nyelvének, melyet csak „desperanto”-ként emlegetnek. Akármi is legyen az igazság, a fordítók és tolmácsok felelőssége különösen nagy: vannak, akik azt várják tőlük, hogy fénymásológép módjára a pillanat tört része alatt bocsássák ki magukból egy szöveg vagy felszólalás szó szerinti megfelelőjét, mások pedig akár bíróság elé is citálják őket esetleges tévedéseik miatt.
A szimpózium második napján az OFFI szervezésében a Közszolgálat és biztonság a hiteles nyelvi szolgáltatásokban témakört járták körbe a szakemberek. Központi kérdésként merült fel a hatóságok és jogi hivatásrendek együttműködési hajlandósága a nyelvi közvetítőkkel, és számos pozitív példa elhangzott arról, hogyan lehet a bírók, ügyvédek, illetve a különböző hatóságok munkatársainak figyelmét pozitívan felhívni a nyelvi közvetítéshez feltétlenül szükséges körülményekre. Kiemelték, hogy a különböző tolmácsolási helyzetekben igencsak eltérő problémák adódhatnak. A magyarországi bíróságokon például a tolmácsok munkáját nehezíti, hogy nem tekinthetnek be a periratokba, vagy nem ülhetnek olyan helyre, ahonnan jól hallják az elhangzottakat.