鶹ý

Három nap az anyanyelv jegyében

2018.03.10.
Három nap az anyanyelv jegyében
Ismét megrendezték az Egyetemi Anyanyelvi Napokat a Bölcsézettudományi Karon: a programsorozat házigazdája az idei évben a Mai Magyar Nyelvi Tanszék volt. Az alumnusokat is bevonó nagyobb rendezvények az első két napon zajlottak, a harmadik nap versenyekkel é poszterelőadásokkal telt. Az anyanyelv jegyében a költői nyelv é a nyelvi reprezentáció más formái mellett olyan nyelvrendszerekbe is belekóstolhattak a réztvevők, mint a tánc, a népzene vagy éppen a jelezé.

A rendezvény első napján a bölcséz költőhallgatóké volt a főszerep: az Élve boncolás 2. pódiumbeszélgeté során hat költő – Evellei Kata, Fehér Renátó, Nyerges Gábor Ádám, Seres Lili Hanna, Tinkó Máté é Vida Kamilla – olvasta fel egy-egy versét. A felolvasott szövegek után vitaindító előadás hangzott el, amelyet felkért hozzászólók vezetéével izgalmas beszélgeté követett a művek poétikai sajátosságairól. A különleges programon a réztvevők megtapasztalhatták nemcsak az együttolvasás, hanem a költői szövegműködé erejét is.

Élve boncolás a Kari Tanácsteremben.

Március 1-jén került sor a tudományos előadásokra, melyek a nyelvi reprezentáció termézetét járták körül. Andics Attila etológus a kutyák nyelvfeldolgozó képességéről beszélt: kutatási eredményei azt sejtetik, mondta el, hogy a szavak feldolgozását támogató neurális mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak az evolúció során, mint azt eddig gondolták, é nem csak az emberi agyra jellemzők. A szavak használata emberi találmány ugyan, de feldolgozásuk biológiai feltételei más fajokban is meglehetnek.

Andics Attila etológus előadása

A Magyar Nyelvtudományi é Finnugor Intézet rézéről koreferens előadások hangzottak el: a prezentációk fókuszában a szimbolikusság különböző nyelvézeti megközelítéei álltak. Deme Andrea a beszédhangok szimbolizációban betöltött szerepét, Hattyár Helga a jelnyelv sajátosságait tárgyalta, Imrényi András pedig többdimenziós hálózatban értelmezte a szimbolikus viszonyokat. Az egymáshoz szorosan kapcsolódó előadások megerősítették azt a feltevét, hogy a nyelv epigenetikus, kialakulásában a biológiai tényezők mellett meghatározó szerepe van a társas megértének, az egymásra figyelé igényének. Az előadások a magyar jelnyelv minor szak é a NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport jóvoltából jeltolmácsolással zajlottak.

A csütörtöki programot a áԳ-ó áٲ. Simon Gábor adjunktustól Kárpát-medencei néptáncokat é népi rigmusokat tanulhattak az érdeklődők. A kiáltott rigmusok izgalmas nyelvi tapasztalatszerzét nyújtottak, hiszen a köznyelv felől a regionális változatok felé, a jelen felől a múlt felé, az egyén felől a közösség felé vitték el az est réztvevőit.

Az utolsó napon zajlottak a nyelvi versenyek: digitális helyesírási versenyt, versmondó versenyt, szép magyar beszéd é helyes kiejté versenyt, sőt Trefort-kerti tájfutás néven interaktív, multimodális többnyelvűségi vetélkedőt is rendeztek. A versenyeken négy különböző karról 40 egyéni induló é két csapat vett rézt.

Mindeközben a Magyar Nyelvtudományi é Finnugor Intézet tudományos diákkörének diákműhelyei poszterekkel mutatkoztak be, a kiállítás jelenleg is megtekinthető a Múzeum krt. 4/A második emeleti folyosóján. A rendezvény alatt a kultúra kitelepült a folyosókra, könyvkiadók, a művézeti élet szereplői kínáltak könyveket é programokat az EAN vendégeinek.

Az idei EAN a kapcsolatok jegyében telt: a programok összehozták a különböző karok hallgatóit, bölcsézeket é termézettudósokat, nyelvézeket é irodalmárokat, hangzó nyelvet é jelnyelvet, nyelvfeldolgozó képesség tekintetében kutyát é embert, szöveget, zenét é táncot, a táncolás örömében oktatót é hallgatót.

A rendezvény fő támogatója az Alumni Központ, médiapartnere az ELTE Online voltak.

A cikk az szerkesztett változata.