Hangot adni a férfiasságnak
Az utóbbi évtizedekben a nyelv é a nem kutatásának központi kérdée már nem az, miben különbözik a férfiak é a nők nyelve egymástól, az érdeklődé elsősorban arra irányul, hogyan jönnek létre a férfiasság é nőiesség különböző nyelvi reprezentációi. A kutatás éppúgy szólhat az újságárus standjára kihelyezett magazinok címlapjainak elemzééről, mint egy választási vitában rézt vevő női politikusnak arról az igyekezetéről, hogy vitapartnere ne fojtsa belé a szót. Ugyanakkor kevé átfogó vizsgálat folyik, amely a mindennapi társalgások során elemzi a női é férfi kategóriákat megteremtő nyelvi folyamatokat.
Bodó Csanád é Szabó Gergely, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi é Finnugor Intézetének kutatói Turai Katalin Ráhellel, a CEU Gender Studies Tanszék kutatójával együtt ebből a szempontból szólaltatták meg a hétköznapi beszélgetéek vizsgálatára kialakított korpuszukat.
A (röviden BEKK) kutatócsoportjának vezetője, Bodó Csanád így mutatja be a tevékenységüket: „a BEKK létrehozását az motiválta, hogy miközben a nyelvézetben egyre nagyobb az igény a minél sokrétűbb adatbázisok, másként korpuszok létrehozására, nagyon
kevé magyar nyelvi anyagunk van, amely kevébé fókuszált, hétköznapi nyelvi interakciókból áll.
A más nyelvtudományi műhelyekben kialakított, ún. »spontán« társalgásokból álló korpuszok többnyire laboratóriumi körülmények között felvett társalgásokból állnak össze, amelyek során az egymást korábban nem ismerő réztvevők előre megadott témákról beszélgetnek. Ezt a hiányt kívántuk orvosolni akkor, amikor az ELTE Tehetséggondozó Tanácsának pályázati támogatásával belekezdtünk egy olyan kutatásba, amely során egyetemistákat kértünk meg arra, hogy a saját kollégiumi szobájukban egymással folytatott beszélgetéeiket felvegyék. Ebből eddig közel 20 órányi anyagot jegyeztünk le, majd annotáltunk, azaz elemzéi szempontjainak követve megjegyzéekkel láttunk el. Jelenleg is folyik az anyag anonimizálása, hogy a korpuszt mások számára is hozzáférhetővé tegyük. Nem meglepő módon a társalgások meghatározó témája a nemiség é a szexualitás”.
Most megjelent tanulmányukban a kutatók a BEKK anyagában a maszkulinitás nyelvi konstrukcióit elemezték. „Az érdekelt minket, hogy a kollégiumi beszélgetéekben milyen nyelvi eszközökkel, milyen egyéni vagy társas »hangok« megszólaltatásával vesznek fel a fiatalok férfias pozíciókat. Korábbi, főleg angolszász kutatásokból tudjuk, hogy egymás társaságban a diákok meghatározó módon a nők, valamint a melegek becsmérléével vívtak ki maguknak elismerét a férfiasságukért. Ugyanakkor az utóbbi években megjelentek olyan, jogvédőnek nevezhető hangok, amelyek a nők é melegek tiszteletét képviselve sem veszélyeztetik a maszkulin elismerét. Mi
a férfiasság konstrukciójának ezt a sokféleségét akartuk megérteni.
Az adatainkban is látszik, hogy ezek a fiatal férfiak a szexista megszólalásokért időnként rendre utasítják egymást, sőt, akár nőiesnek vagy homoerotikusnak számító hangokat is megszólaltatnak. Hogyan működhet ez a nyelvi é ideológiai sokféleség a kollégiumi fiúszobák interakcióiban?” — foglalja össze Turai Katalin Ráhel, a kutatócsoport tagja az általuk felvetett kérdét.
Szabó Gergely, az ELTE é a barcelonai UOC doktori hallgatója szerint „fontos azt látnunk, hogy az elemzett kollégiumi társalgások megerősítették azt a korábbi megfigyelét, miszerint a fiúszobák gyakran a dominancia megragadását szolgáló hatalmi játszmák színtereiként működnek. Ez gyakran valóban úgy történik, hogy a beszélők pár mondat erejéig megszólaltatják az elfogadó é felvilágosult 21. századi férfi hangját, hogy aztán ennek segítségével dominálják le a beszédpartnerüket. Bár arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy ez valamilyen változásként fogható-e fel, az bizonyos, hogy a kutatás kollégista réztvevői mind a társalgásokban, mind a velük kézített interjúkban reflektálttá tették a férfilét effajta újabb kihívásait. Kézülőben lévő következő cikkünk elemzéei éppen ezt járják körül: hogyan jelenik meg a politikai korrektség mint egyfajta nyugatról érkező eszmény, é milyen funkciókkal bírhat az aktuális társalgásokban a »PC-hang«”.
Az eredeti tanulmány , a kutatás vezetőjével kézült korábbi beszélgeté itt olvasható.