Gyerek és legjobb barát egyszerre
Az ember és kutya közötti kapcsolat a háziasítás kezdete óta jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg kezdetben munkatársak voltak, ma már – különösen a nyugati társadalmakban – sokan közeli családtagként vagy gyermekként tekintenek rájuk. Ennek ellenére még mindig keveset tudunk arról, pontosan milyen társas szerepet töltenek be életünkben.
Szociális hálónkban különböző partnerek különféle típusú támogatást nyújtanak: romantikus társainktól intimitást és segítséget kapunk, gyermekeink lehetőséget adnak a gondoskodásra és a mindennél stabilabb, megbízhatóbb kapcsolatra, míg legjobb barátainkkal a legalacsonyabb a konfliktus és ellenségeskedés. A Scientific Reports folyóiratban megjelent ezekhez az emberi kapcsolatokhoz hasonlította a kutyával való kapcsolatokat.
Több mint 700 kutyatartó 13 szempont szerint értékelte kapcsolatát kutyájával és négy emberi partnerével (gyermeke, romantikus partnere, legközelebbi rokona és legjobb barátja). Az eredmények azt mutatták, hogy az emberek a kutyával való kapcsolatukkal voltak a legelégedettebbek, a kutyát tartották a legjobb társaságnak, és úgy érezték, hogy a kutya szereti őket a legjobban. A kutyák a gyerekekéhez hasonló magas pontszámot kaptak gondoskodás és a kapcsolati megbízhatósága terén, ugyanakkor – a legjobb barátokhoz hasonlóan – alacsony konfliktusszint jellemezte a velük való kapcsolatot. Mindezek mellett viszont
a kutyákkal való kapcsolatban sokkal nagyobb volt a hatalmi egyenlőtlenség,
mint bármelyik emberi kapcsolatban.
„A gazdák szinte teljes kontrollt gyakorolnak a kutyáik felett, ők hozzák meg a döntéseket, ők szabják meg a szabályokat. Ez a kiszolgáltatottság és irányíthatóság valószínűleg hozzájárul ahhoz is, hogy a gazdák ilyen magasra értékelik a kutyájukkal való kapcsolatot – magyarázza Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék és a MTA-ELTE Իü Társállat-kutató Csoport vezetője. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kutyák egészen egyedi szerepet töltenek be szociális világunkban: érzelmi közelséget nyújtanak, mint egy gyerek, konfliktusmentességet, mint egy barát, és kiszámíthatóságot, amely egy ember által irányított kapcsolatból fakad – talán ezért tudunk olyan mély és kielégítő kapcsolatot kialakítani velük.”
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a kutyával és az emberekkel fennálló kapcsolat értékelései hogyan függnek össze egymással. A kutatók azt találták, hogy
aki az emberi kapcsolataiban több támogatást kap, az a kutyával való kapcsolatából is több támogatást nyer.
„Azt feltételeztük, hogy akik kevesebb támogatást kapnak az emberektől, inkább a kutyájukra támaszkodnak – de az eredményeink nem ezt igazolták – mondja Ujfalussy Dorottya, az ELTE Biológiai Intézet tudományos munkatársa. – A mi mintánkban nem tűnt úgy, hogy a kutyákat az emberi kapcsolatok hiányának pótlására használnák az emberek.”
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az alanyok önkéntesek voltak, akik feltehetően átlagosnál elégedettebbek a kapcsolataikkal, ezért a ٲԳܱáԲ valószínűleg nem tükrözi a sérülékenyebb társadalmi csoportokat, akik jobban rá lehetnek utalva a kutyákra érzelmi támogatás szempontjából.
„A kutyák különböző típusú érzelmi és társas támogatást nyújtanak attól függően, hogy a gazdájuknak mire van szüksége – teszi hozzá Turcsán Borbála, a ٲԳܱáԲ első szerzője. – Van, aki főként társaságot és szórakozást keres bennük, mások megbízhatóságra és érzelmi stabilitásra vágynak, megint mások pedig egyszerűen szeretnének gondoskodni valakiről.”
Ahelyett, hogy a korábbi kutatásokhoz hasonlóan a kutya-gazda kapcsolatot előre meghatározott kategóriákba (például „családtag” vagy „háziállat”) sorolták volna, a kutatók most új, többdimenziós megközelítést alkalmaztak. Ez a keretrendszer nemcsak pontosabb képet ad arról, hogyan illeszkednek a kutyák az emberi szociális hálóba, hanem segíthet megérteni azt is, hogy különböző emberek miért az adott formában igénylik leginkább a támogatást a kutyájuktól, és miért lehet olyan mély és fontos ez a kapcsolat sokak számára.
ǰá:
Borítókép: Kubinyi Enikő