Globalizációtörténeti megközelítéek
Az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport Tomka Béla vezetéével 2019-ben alakult meg. A projekt a globalizációs é territorializációs folyamatokat vizsgálja a 19–20. századi Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. A gazdasági vonatkozások mellett egyes politikai történéekről é a migrációról már számottevő publikáció elérhető, de a globalizáció kulturális é társadalmi hatásairól é a globalizáció dinamikájáról Kelet-Európában még nem született átfogó elemzé, a kutatócsoport ezért külön figyelmet szentel ezeknek a területeknek.
A csoport eredményeit évente megrendezendő konferenciákon é műhelyvitákon tárja a szakmai közönség elé, továbbá köteteket ad ki, melyek a globalizációs é deglobalizációs folyamatokat hosszú távú perspektívában vizsgálják. Globalizációtörténeti megközelítéek címen nemrég a adta közre tanulmányaikat. Ezekben többek között a globális népesedéi folyamatokat, a globális identitás problémáját, a hidegháborús versengét, a világméretű tudástranszfert é a nemzetközi emlékezetkultúrát elemzik a szerzők.
Egymással ellentétes jelenségek-e a nemzetállamokra épülő világrend é a globalizáció? A kötet első rézében erre a kérdére keresik a választ a kutatók. Bencsik Péter a (de)territorializálódás é globalizáció viszonyát elemzi é megállapítja, hogy bár a globalizáció jelenségének korai kutatása során azt feltételezték, hogy a globalizáció a deterritoritalizáció irányába hat, így gyengíti a szuverenitást, illetve a területiséget, az újabb kutatások ismeretében kijelenthető, hogy mégis megmarad a területiségre épülő nemzetállamok jelentősége is. Koloh Gábor rámutat, hogy a népesedéi vizsgálatok során is van jelentősége a globalizáció é helyi sajátosságok közötti dinamika figyelembe vételének. A makro- é a mikroléptékű változások összekapcsolásával é a kulturális diffúzió elemzéével feltérképezhetőek a demográfiai átmenet helyi variánsai. Baráth Katalin a magyar futball nemzetköziesedéét vizsgálja az 1911 é 1939 közötti időszakban, fontos kérdée, hogy a világfutball létrejöttével a játékosok megőrizték-e nemzeti identitásukat. A tudástranszfer globalizációjának folyamatát mutatja be egy fontos példán keresztül Nagy Péter. Azt vizsgálja, ahogy a taylori elvek Magyarországon is megjelentek é hatottak a hazai ipari munkaszervezére, illetve kéőbb a mezőgazdaság, a szolgáltatások é a közigazgatás területére is.
A kötet második felében a Kelet é Nyugat szembenállásának perspektívája hangsúlyos. Bár az itt szereplő tanulmányok témája egymástól igencsak eltérő, összeköti őket, hogy a szerzők által vizsgált jelenségek – úgy mint a technokrácia, tudományos-technikai fejlődé é az antifasiszta megemlékezé – transznacionális jelenségek voltak é átíveltek Kelet- é Nyugat-Európán.
Brezsnyev (balról a második az első sorban) Helsinkiben 1975-ben (Kép forrása: Wikipédia)
Bódy Zsombor tanulmányának kiindulópontja egy SZKP kongresszusi határozat, mely szerint az 1960-as évektől a Szovjetunió a mezőgazdasági é ipari termelé növeléét, illetve a tudományos é kulturális élet fellendítéét a transznacionális kapcsolatépítéen é a tudás-é technológia transzferen keresztül kívánta megvalósítani. A korabeli Magyarország átvette ezt a törekvét, a modern technológiák helyet kaptak a Kádár-korszak mindennapi életében is. Kalmár Melinda tanulmánya az Egyesült Államok é a Szovjetunió globális versengéének mozgatórugóit é főbb állomásait mutatja be. Kiderül: a politikai szembenállás mellett az 50-es évek közepétől megjelenik az együttműködé is bizonyos területeken. Kékesi Zoltán é Zombory Máté tanulmányukban azt elemzik, hogy az 1960-as években az antifasiszta emlékezet hogyan ábrázolta a holokausztot, é mi volt a szerepe az antifasiszta konszenzusnak az emlékezetkultúrában. A legújabb kutatások arra mutatnak, hogy az antifasizmus globális mozgalomként jött létre a két világháború között, é nemcsak a sztálinizmusra volt jellemző, hanem Észak-Amerikában é a harmadik világban is jelen volt.
ǰá: