Fókuszban az orosz nők
Az interdiszciplináris rendezvény célja az volt, hogy fórumot teremtsen olyan nőtörténeti kutatási eredmények népszerűsítééhez, amelyek számot tarthatnak mind a szakma, mind a szélesebb közönség érdeklődéére. Ez a célkitűzé teljesült, hiszen mintegy száz érdeklődő regisztrált az éԲ, é folyamatosan nagyságrendileg 50-en voltak jelen a Zoom platformon.
Az interdiszciplinaritás mellett a program összeállításánál szempont volt az is, hogy különböző generációk képviselői szólaljanak fel. Ennek köszönhetően
összesen öt évtizedet átfogó kutatói szemléletmódok kerültek egymás mellé.
Három olyan előadó is volt a felszólalók között, aki életében először lépett fel tudományos konferencián, ám a tapasztalatlanság nem mutatkozott meg a prezentációjuk színvonalában.
A rendezvényt Gilyán György rendkívüli é meghatalmazott nagykövet, a Magyar-Orosz Művelődéi é Baráti Társaság elnöke nyitotta meg. Megtisztelte jelenlétével a programot többek között Dukkon Ágnes professor emeritus, Gyöngyösy Mária, az ELTE Orosz Nyelvi é Irodalmi Tanszék vezetője, Havas Ferenc professor emeritus, Schiller Erzsébet, az ELTE Savaria Egyetemi Központ docense, Szabó Tünde, a PTE Szlavisztika Intézetének vezetője, é Tordai Péter, az ELTE ٲái Igazgatóság igazgatóhelyettese.
Az esemény plakátja
Az elhangzott 10 előadás közül hét prezentáció egy-egy, Magyarországon nem kutatott, ám jelentős személyiséget mutatott be a 19–20. század különböző szakaszaiból, három prezentáció pedig társadalomtörténeti aspektusból világított rá a szovjet korszak nőtörténetére. A 19. század egyik legműveltebb nőjeként számon tartott Jelena Blavatszkaja családfáját Szaniszló Orsolya történéz mutatta be. Jakobey Fruzsina történéz hallgató Jelena Polenova é Marija Jakuncsikova barátságáról é az orosz szecessziós grafika mesevonulatáról tartott prezentációt. Józsa György Zoltán irodalomtörténéz Baskircsev Mária életútjáról é a naplóról mint az önmegismeré eszközéről beszélt. Pruszakova Natália irodalmár doktorandusz Nagyezsda Lohvickaja, művéznevén Teffi munkásságát mutatta be, aki a 20. század elején szinte egyedüli nőként tudott érvényesülni az irodalmi humor világában, é akinek írásait magyarul is lehetett olvasni a maga idejében.
Gyimesi Zsuzsanna kuturológus Ljudmila Vilkina író, műfordító é Sonia Delaunay festőnő sorsát állította párhuzamba, akiknek párizsi találkozásából korszakalkotó fauve-ista portré született. Életútjukban feltárul a 20. század eleji protoceleb kultúra, a hisztéria társadalmi elfogadottsága é a névválasztás identitásképző szerepe. Geréb Anna filmtörténéz Gaál Franciska színéznőről beszélt, akinek emlékezetét az USA-ban é Oroszországban máig filmcsillagként őrzik. Hagyatékának nagy rézét, benne az unikális, Moszkvában írt, kiadatlan úti naplóját Geréb Anna gondozza. .
Tömő Ákos történéz hallgató a vasfüggönyön rét ütő divatvilágról, konkrétan a Dior-ház moszkvai diadalútjáról tartott magával ragadó prezentációt, Holpert Anna szociológus hallgató pedig azt a kettősséget vizsgálta, amely a fiatal Szovjetunió haladó nőpolitikáját é a gyakorlatban megvalósuló konzervatív női társadalmi szerepeket jellemezte. Hasonlóan ambivalenciát, egyenesen paradoxont tárt föl Szálkai Kinga kutató is a Gorbacsov-éra nőkérdéének elemzée során. A prezentációk sorát Vas Viktória polonista doktorandusz zárta, aki a 2018-ban irodalmi Nobel-díjat kapott Olga Tokarczuk prózájának izgalmas rétegeit csillantotta meg, amelyekben a hagyományos női értékek é a modern nemi öntudat elemei különleges szimbiózisban vannak jelen.
A tudományterületi mérleg: történet- é irodalomtudomány, művézettörténet, filmtörténet é szociológia találkozása. Az előadások önmagukban is rendkívül izgalmas párbeszédbe léptek egymással, amit tovább fokozott a hallgatósággal folytatott diskurzus. A szimpóziumon elhangzott előadások tanulmánykötet formájában is meg fognak jelenni.