鶹ý

ELTE–Újbuda ԲԴDZáós Nap 2018

2018.12.05.
ELTE–Újbuda ԲԴDZáós Nap 2018
Az ELTE idén 12. alkalommal rendezte meg ԲԴDZáós Napját Újbuda Önkormányzatával együttműködében a Lágymányosi campuson, ahol azt mutatták be, milyen fejlesztéekkel é programokkal járul hozzá az egyetem é a XI. kerület a gazdaság é a társadalom megújulásához. A sok új fejleszté közül is kiemelkedik Málnási-Csizmadia András kutatóprofesszor projektje, amely a stroke utáni felépülét elősegítő gyógyszer kifejlesztéével foglalkozik.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem stratégiai célja, hogy aktívan rézt vegyen a magyar kormány által megfogalmazott innovációs stratégia é versenyképességi program végrehajtásában. Az innovációs szemlélet intézményi beágyazottságát jelzi, hogy az egyetem 2018. december 5-én már tizenkettedik alkalommal rendezett innovációs konferenciát é kiállítást a Lágymányosi campuson, melynek célja az egyetemen keletkezett tudás ipari é társadalmi hasznosításának ösztönzée; az egyetemen dolgozó oktató-kutatók é a hallgatók vállalati szférával való kapcsolatainak erősítée, kiterjesztée, valamint az aktuális innovációt érintő finanszírozási lehetőségek megismertetée.

A rendezvényen bemutatkoztak az ELTE kiválósági programjai, átadták az év legnagyobb hatásúnak tartott felfedezééért Az ELTE Innovatív Kutatója díjat, kihirdették a Hallgatói Ötletpályázat eredményét, é kiállítással összekötött konferencián ismertették munkájukat innovatív vállalkozásokat támogató szervezetek.

Újdonságok akkor születnek, ha a gondolkodásmódunkat tudjuk megváltoztatni – nyitotta meg a rendezvényt Borhy László, az ELTE rektora. Az ötletet é a megvalósítást azonban könnyen összekeverjük, pedig az eredmény a különbség: nem elég ézrevennünk a lehetőséget, kitartóan dolgoznuk is kell, hogy új felfedezéhez jussunk el. Akik 2018. december 5-én a Lágymányosi campuson bemutatkoznak, már ezen az úton járnak, de támogatók nélkül ők sem lennének ott, ahol vannak. Az ELTE azért is rendezi meg Újbuda Önkormányzatával ezt a konferenciát – tette hozzá Borhy László –, hogy széles körből merítve segítsen az érdeklődőknek újításaik megvalósításában.

Az anyagi vagy projektmenedzseléi támogatásra különösen nagy szükségük lehet a fiataloknak, akiket az egyetem buzdítani is akar arra, hogy merjenek nagyot gondolni é vágjanak is bele a fejlesztébe. Ezt segítheti elő az Innovatív Hallgatói Ötletpályázat, amelyre idén 18 színvonalas pályamunka érkezett. Ezek közül hívott meg 10-et a szellemi tulajdon hasznosításában jártas szakemberekből, startup-szakértőkből is álló zsűri a szóbeli fordulóra, majd választotta ki a leginnovatívabb ötletek gazdáit. A leendő vállalkozásokhoz lökét adó díjakat &Բ;éٱ tudományos rektorhelyettes é Scheuer Gyula kancellár adták át.

A pályázók legjobbjának idén Kari András, a Termézettudományi Kar hallgatója bizonyult, aki biológiailag lebomló tápanyagtartalmú cserepet tervezett. Az „önetető” Biopack-termék fenntartható megoldást kínál a zöldség- é gyümölcstermesztők számára, amellyel nemcsak a növény é a talaj tápanyag-utánpótlásáról tudnak gondoskodni, hanem az átültetéi veszteséget is redukálják. 

Maradjon a bor friss! című pályázatával Kapuvári András Mihály, a Pedagógiai é Pszichológiai Kar hallgatója került a második helyre: forradalmi „bormentő” eszköze lehetővé teszi a bor nyitástól számított élettartamának drasztikus mértékű növeléét a bor minőségének megtartásával.

Csizmár Mihály (Termézettudományi Kar), a pályázat harmadik helyezettje biokompozit anyagokat gyárt gombamicélium felhasználásával ipari kenderből é más mezőgazdasági hulladékból – a lebomló micéliumkompozit helyettesíti a hungarocellt, é az európai piacról még teljesen hiányzik.

Az S4-IT Kft. különdíját Orbán Ágota, a Pedagógiai é Pszichológiai Kar hallgatója kapta a szomatikus problémák megoldására kézített applikációjával, míg a K&H Bank Zrt. Engyel Mártonnak (ELTE PPK) szavazott meg különdíjat munkahelyi elégedettségméréi pályázatára.

Ezután került sor Az ELTE Innovatív Kutatója Díj átadására: a díjat idén Málnási-Csizmadia András, a motorfehérjékre ható gyógyszerek fejlesztéével foglalkozó Motorpharmacology projektvezetője &Բ;éٱtől, az egyetem Találmányi Testületének elnökétől vette át.  

Az agyban alakulnak ki a gondolatok é az érzéek, de az agy felelős a test irányításáért is, például a légzéért, a beszédért é a mozgásért. Stroke után előfordulhat, hogy a beteg nem tud beszélni, járni, vagy nem érti, amit mondanak neki. A stroke-ot okozó vérrög eltávolítására ma már van lehetőség, é ez megakadályozza a további agykárosodást, de az agykárosodás visszafordításáre jelenleg nincs lehetőség. Málnási-Csizmadia András kutatócsoportja, a kifejlesztett egy motorfehérjét célzó anyagot, amely koncepcionálisan új terápiás lehetőséget nyújt: a sérült agyterületen beindítja a vérkeringét é elősegíti az idegsejtek regenerálódását. Jelenleg azon dolgoznak, hogyan juttathatnák el ezt a hatóanyagot a legtökéletesebben a sérült területre, hogy alkalmazható legyen gyógyszerként a jelenleg elterjedt trombektómia műtétek közben. A csoport hatékonyságát nemcsak a kutatók sokéves tapasztalata segíti, de az is, hogy az előállított hatóanyagok rutinszerű, gyors szűrée helyett a tervezett hatás szempontjából mérvadó tesztelét (funkcionális biokémiai, sejtes kísérleteket é állatkísérleteket) végeznek, é a csapatban bioiológus, kémikus, fizikus, orvos, mérnök é jogász szakemberek dolgoznak együtt. A kutatást anyagi é szakmai szempontból ipari partnerek támogatják, a konzorciumot a kutatócsoport vezeti, ők egyébként a világon az elsők, akik agyi miozinokra ható anyagot képesek előállítani. Nagy reményt fűznek ahhoz, hogy szabadalmakra alapozva ez hamarosan sikerülni fog.

Málnási-Csizmadia András rövid ismertetője után Birkner Zoltán, a Nemzeti ܳٲái, Fejlesztéi é ԲԴDZáós Hivatal elnöke beszélt arról, ma hol áll Magyarország innovációs rendszere, é hova juthat el a közeljövőben. Az ország célja az, hogy 2030-ra Európa első 5 olyan országa között legyen, ahol a legjobb élni: ennek elérééhez leginkább a kis- é középvállalkozások dinamizálására é a finanszírozási háttér stabilizálására van szükség. A hivatal fontos célkitűzée, hogy az egyetemeken ösztönözze a kutatói-ipari együttműködét, hogy a piacon hasznosuló innovatív termékekben, technológiákban öltsenek testet a kutatóhelyeken elért eredmények. A felsőoktatási kiválósági programban Magyarország legversenyképesebb kutatóműhelyei nyerhetnek támogatást olyan összetett társadalmi-gazdasági kihívások elemzééhez é a kapcsolódó fejlesztéekhez, mint amilyen az ELTE-n a több kar sok kutatócsoportjának munkáját összefogó Diagnosztika é terápia, az ԲⲹٳܻdzáԲ, az Asztro- é rézecskefizika é a Problémamegoldó rendszerek. A programokat Miklósi Ádám, Groma István, Frei Zsolt é Kiss Éva mutatták be.

A rendezvény az innovációt segítő szakmai programok é szervezetek bemutatkozásával folytatódott: a XI. kerületben vagy a kerületi önkormányzattal együttműködve számtalan projekt é cég foglalkozik új vállalkozások beindításával, projektmenedzseléi tanácsadással é oktatással, ötletek felkarolásával é vállalkozássá fejlesztéével, már középiskolás kortól a fiatalok vállalkozási ismereteinek bővítéével. Nyugodtan álmodhattok – üzenték az előadók a fiataloknak -,  együtt könnyebb, é van kire számítsatok!

A konferenciát Ned Allen, a Lockheed Martin vezető kutatójának előadása zárta. A szakértő é küldöttsége több mint tíz, vezető nyugat-európai egyetemet érintő körútja rézeként látogatott Magyarországra Vattay Gábor professzor, az ELTE-n futó kvantumtechnológiai program vezetőjének meghívására. A körút célja, hogy felkarolható kutatásfejlesztéi projekteket keressenek a világszerte feljövőben lévő kvantuminformatika területén. Mint mondta, elsősorban nem intézményekre é projektekre koncentrál, hanem olyan elhivatott kutatókat keres, akiket személyiségük, kíváncsiságuk é elkötelezettségük tesz érdemessé a támogatásra.  A vendég é küldöttsége délelőtt az ELTE TTK szakmai programján vett rézt, ahol 15 igéretes projekt mutatkozott be.

Ned Allen előadásában betekintét adott a Lockheed Martin kutatásfejlesztéi elveibe. Az általa vezetett rézleg alapvetően négyféle kutatással foglalkozik, kvantumszámítógépek, hiperszonikus (vagyis 8 km/másodperces sebességű) repülésel, valamint új típusú akkumulátorok é kvantumanyagok fejlesztéével. A koncepció szerint egy adott fejlesztét előbb el kell juttatni egy bizonyos fejlettségi fokig é csak ezután érdemes egyetemi, céges é esetenként kormányzati közreműködésel projektcéget alapítani a feladatra. A legtöbb kutatás eredményei csak 20–50 év elteltével terjedhetnek el a hétköznapi gyakorlatban.

Az innovációt a Lockheed Martinnál nem csak a kutatói kíváncsiság motiválja, a kutatásoknak olyan meghatározott célokkal kell rendelkezniük, amelyek gyakorlati válaszokat adnak az emberiség problémáira é az előtte álló kihívásokra. A professzor szerint a kutatás nem lineáris folyamat, amely egyenesen a sikerhez vezet, tele van buktatókkal, hullámvölgyekkel, ezért fontos az elkötelezettség é céltudatosság a projektek során. Kutatóként a legnagyobb kihívásnak azt tartja, hogy lépét tartsanak a sokféle tudományág rapid fejlődéével. „Amikor megszülettem, még nem voltak világméretű tévécsatornák é informatikai hálózatok, laptopok vagy mobiltelefonok, az évtizedekkel ezelőtt elsajátított programozási nyelvek közül pedig sok ma már nem is létezik” – fogalmazott. Ned Allen é küldöttsége magyarországi programja során találkozott Palkovics László innovációs é technológiai miniszterrel is, akivel további együttműködéek kialakításában egyeztek meg.

A nap végén Szalay Péter rektorhelyettes átadta Csizmár Mihálynak, a hallgatói ötletpályázat III. helyezettjének a legjobb kiállítónak járó közönségdíjat. 

ELTE-Újbuda ԲԴDZáós Nap - konferencia, kiállítás é díjátadó 2018

ELTE-Újbuda ԲԴDZáós Nap - konferencia, kiállítás é díjátadó 2018

0

/

0

0

/

0