Beszédtudományi rádióműsorok
A beszédről, anyanyelvről, artikulációról é általában a beszédtudományokról szóló, „Tudományok határán” címet viselő sorozatot a tanszék egyik doktorandusza, Pap Johanna kézítette. A műsorok elérhetők online az , de az egyes adások a címre kattintva külön-külön is meghallgathatók.
A beszéd létrehozása, megtanulása bonyolult folyamatok eredménye, a gondolattól a megszólalásig számos mechanizmusnak kell összehangoltan működnie. A műsorban a kutatók, oktatók előtt a beszédtudományok területén nem jártas, de beszédüket minden nap használó emberek szólalnak meg. A beszéd szintjeiről, a kutatások fontosságáról é hasznosságáról Gósy Mária egyetemi tanár é Markó Alexandra tanszékvezető beszél.
Az általános é a középiskolában ugyan tanulunk hangtant, de csupán a hangok képzéi jegyeit ismerjük meg. Pedig a hangokkal, a beszéddel, a beszédprodukcióval é a beszédfeldolgozással foglalkozó tudományok rendkívül sokszínű világot tárnak elénk. A fonetika é a pszicholingvisztika vizsgálódásai a beszéd teljes körfolyamatát lefedik: a kimondani kívánt üzenet megszületéétől annak kiejtéén át a hallgató agyában történő feldolgozásig. A fonetika é fonológia tudományterületét, kapcsolódási pontjaikat é különbségeiket Gósy Mária, Deme Andrea egyetemi tanársegéd é Markó Alexandra ismerteti.
A modern, empirikus beszédtudományi kutatásokhoz a kutatók úgynevezett beszédadatbázisokat fejlesztenek, ezek olyan hangfelvételeket tartalmaznak, amelyek a kéőbbi vizsgálatok során is hasznosíthatók. A műsorban Horváth Viktória tud. munkatárs é Váradi Viola egyetemi tanársegéd ismerteti a felnőtt- é gyermeknyelvi adatbázis működéét, protokollját. Az előző adásokhoz kapcsolódóan ezen kívül Bóna Judit egyetemi docens, Deme Andrea é Bartók Márton hallgató, az MTA-ELTE Իü Lingvális Artikuláció Kutatócsoport tagja mesél a beszédtudomány határterületeiről, a kapcsolódó tudományágakról.
Az artikuláció a beszédprodukciós folyamat végeredménye, a beszédszervek koordinált mozgása. Az egyes hangok é hangkapcsolatok kiejtéekor a nyelv különböző mozgásokat végez. A kutatókat régóta foglalkoztatja az artikuláció mechanizmusa, a vizsgálatokhoz használt eszközök még napjainkban is folyamatosan fejlődnek. Markó Alexandra é Deme Andrea foglalja össze az artikuláció kutatásának történetét, é mutatja be a régebben használt eszközöket.
A műsor az artikulációs vizsgálatok legmodernebb eszközeit mutatja be. Az MTA-ELTE Իü Lingvális Artikuláció Kutatócsoport Magyarországon egyetlenként ultrahangot, elektroglottográfot é elektromágneses artikulográfot használ tudományos vizsgálataihoz. A csoport által használt eszközök elsősorban a nyelv é a hangszalagok működéét képesek vizsgálni. A kutatócsoport fő célja a beszédhangok egymásra hatásának, az úgynevezett koartikulációs hatásoknak az elemzée a magyar beszédben. Az eszközöket Markó Alexandra ismerteti, a kutatások folyamatáról Deme Andrea é Bartók Márton&Բ;é.
Az artikulációs kutatásokhoz használt eszközök a technika fejlődéének köszönhetően egyre jobb minőségűek, rézletesebb kutatási kérdéek tárgyalását teszik lehetővé. De vajon meddig vizsgálható az artikuláció? A műsorban Markó Alexandra, Deme Andrea é Bartók Márton mondja el véleményét az artikulációs kutatások jövőjéről, a kutatások é eszközök határairól.
Ahhoz, hogy a gyermek megfelelően sajátítsa el anyanyelvét, biológiai é környezeti feltételeknek is teljesülniük kell. Amennyiben a feltételek, a folyamatot befolyásoló tényezők miatt nem megfelelő időben vagy módon tanul meg a gyermek beszélni, az anyanyelv-elsajátítás atipikusan megy végbe. A tipikus é atipikus folyamatokat Gósy Mária, valamint Jordanidisz Ágnes tanulási terapeuta ismerteti. Az adásban elhangzó információkat a szülők is hasznosíthatják, Váradi Viola é Horváth Viktória több példán keresztül mutatja be az atipikus nyelvelsajátítás lehetséges eseteit.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsézettudományi Karának Fonetikai Tanszékén működik egy gyermeknyelvi kutatócsoport, amely az anyanyelv-elsajátítás kezdeti folyamatain kívül a kéőbbi életkorok nyelvi kézségeit is vizsgálja. Mivel az anyanyelv-elsajátítás különböző időben é módon történhet, ezért az előző rézben tárgyaltakat kiegézítve Horváth Viktória é Jordanidisz Ágnes válaszol a kérdéekre. A kutatócsoport munkáját Bóna Judit mutatja be. A kutatások során alkalmazott módszerekről Vakula Tímea tud. segédmunkatárs beszél. A műsorban a gyermeki beszéd kutatásának fonetikai é pszicholingvisztikai vonatkozásaival foglalkoznak.
A gyermeknyelvi kutatások kapcsán számos olyan nehézség merülhet fel, melyhez a kutatóknak alkalmazkodniuk kell. A hangfelvétel-kézíté folyamatát Vakula Tímea mutatja be, mesél a gyermekek reakcióiról, viselkedééről a kutatási helyzetben. Horváth Viktória a hangrögzítésel kapcsolatos korábbi élményére emlékszik vissza. Az utolsó réz második felében Bóna Judit é Vakula Tímea fejti ki véleményét a manapság sokszor hangoztatott állításról: egyre több a beszédhibás gyermek.