Az egyetemisták forradalma
A réztvevőket – Mezey Barna rektor úr távollétében – Kisfaludi András köszöntötte. Egyetemünk általános ügyekért felelős rektorhelyettese hangsúlyozta, a hatvan évvel ezelőtt történtekben elévülhetetlen szerepe volt az egyetemistáknak, intézményünk ezért helyezte megemlékezée középpontjába az ifjúság forradalmi tetteit é az országot elhagyni kényszerülő emigráns egyetemisták történetét. Hozzátette, hogy a szakmai megközelíté segíthet a forradalom objektív, elfogulatlan, tényszerű értékeléében.
A rendezvényen mutatták be Várallyay Gyula „Az 1956-os magyar diákmozgalom Nyugaton” című kötetét, amely az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvet Murber Ibolya, a Nyugat-magyarországi Egyetem - hamarosan az ELTE-hez csatlakozó - Savaria Egyetemi Központjának habilitált egyetemi docense méltatta. A 60. évfordulóra megjelenő anyag két korábbi kötet egyesítée: az I. réz – ղԳܱáԲúٴDz – a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (kéőbb felvette a Magyar Egyetemisták é Főiskolai Egyesületek Szövetsége - MEFESZ nevet) több mint egy évtizedes történetét dolgozza fel, míg a második réz – éúٴDz – bemutatja, hogy a magyar állambiztonság hogyan szervezte be az emigráns egyetemistákat, é miként járult hozzá a szervezet felbomlásához. Murber Ibolya a kettős szerkezetet Esterházy Péter Harmonia cælestis é Javított kiadás című köteteinek viszonyához hasonlította: míg az első réz a forradalom eszményét őrző egyetemisták által érzékelt, ideális történetet mutatja be, a második réz a keserű kiábrándulás krónikája. Murber kifejtette azt is: az '56 utáni magyar emigráció a második világháború utáni időszak legsikeresebb migrációja volt. A történéz hangsúlyozta: az euroatlanti ifjúság történetével a mai napig adós a szakma,
Várallyay Gyula számos személyes történetet é hivatalos forrásanyagot feldolgozó munkája éppen ezért rendkívül fontos mozaikokkal járul hozzá a múlt é jelenünk megértééhez.
A megemlékezéen Várallyay Gyula, Bujdosó Alpár, Kiss Tamás é Szapáry György közösen elevenítette fel a kötetben leírt magyarországi é külföldi eseményeket. Kiss Tamás – a szegedi egyetem egykori hallgatójaként, az őszi események egyik főszervezőjeként – a MEFESZ 1956. október 20-i újraalapítását idézte fel. Várallyay – egykori műszaki egyetemi hallgató, a MEFESZ kéőbbi elnöke – hozzátette: az egyetemisták szervezetének hatvan évvel ezelőtti újralétrehozása komoly politikai tett é üzenet volt, mivel az eredeti MEFESZ-t 1947-ben szüntette meg a párt. A forradalmat követően emigráló egyetemisták külföldön alapították meg a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetségét, amely – őrizve a MEFESZ szellemiségét – kéőbb fel is vette az ’56-ban újraalapított diákszervezet nevét. Szapáry György, Egyetemünk konzisztóriumának elnöke kiemelte: a szervezet célja a forradalom eszményének őrzée, a több ezer magyar, külföldön tanuló egyetemista érdekképviselete é a magyar öntudat fenntartása volt. Bujdosó Alpár soproni egyetemistaként kapcsolódott be az októberi eseményekbe, majd Kéthly Anna ENSZ-delegációjának tagjaként az Amerikai Egyesült Államokban é Ázsiában is dolgozott ’56 ügyéért. Bár a „harmadik” MEFESZ-t 1967 elején feloszlatták, működéének első tíz évében a magyar egyetemisták hitelességének köszönhetően rendkívül fontos szerepet játszott nemcsak a réztvevők összetartásában, hanem a nyugati politika é média pontos tájékoztatásában is. A beszélgetét Jegyes-Tóth Kriszta kommunikációs tanácsadó moderálta.
Az ünnepség záró rézében Borsodi Csaba, a öéԱi Intézet igazgatója az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak é oktatóinak forradalmi szerepvállalását idézte fel. A hallgatók é a rektori vezeté közösen vonultak fel október 23-án, a budapesti diákság mozgósításában fontos szerepet töltöttek be a karokon megalapított Forradalmi Diákbizottságok. A tanítás október 24-től szünetelt, a vezeté október 31-én mondott le, az őket váltó Egyetemi Forradalmi Tanács (Egyed László é Molnár Gyula vezetéével) azonban mindössze egyszer üléezett. Hangsúlyozta:
Egyetemünknek pótolhatatlan veszteségeket jelentettek nemcsak a forradalmat követő fegyelmi eljárásokat követő megtorlások, hanem hiányzott az a 2-300 egyetemi hallgató is, akik a februárban újrainduló szemeszterben már nem a Múzeum körúton vagy az Egyetem téren, hanem a világ számos országának egyetemein folytatták tanulmányaikat.
Az előadás végén szót kért Gömöri György: Egyetemünk alumnusa az 1956. október 23-i tünteté legfontosabb pillanatait idézte fel.
öٱԳ
öٱԳ
Kisfaludi András rektorhelyettes ünnepi beszéde
Kisfaludi András rektorhelyettes ünnepi beszéde
0
/
0
0
/
0