Az egézségügyi dolgozók mentális egézsége a Covid-érában
Korábban már kimutatták, hogy a munkahelyi stressz szignifikánsan magasabb az egézségügyi dolgozók körében, mint az általános népességben. Szintén ismert é bizonyított tény, hogy a megnövekedett munkahelyi stressz összefüggébe hozható a kiégéi szindrómával é a depresszióval. Emellett a fertőző betegségek kitörée é terjedée során az egézségügyi szakemberek különösen nagy rizikónak vannak kitéve nem pusztán a járványfertőzésel szemben, de a megnövekedett munkaterhek miatt a stresszel, kiégésel é depresszióval járó megbetegedéekkel é tünetekkel szemben is.
Az ELTE Társadalomtudományi, valamint Pedagógiai é Pszichológiai Karának oktatói arra voltak kiváncsiak, hogy a világjárvány második é harmadik hulláma között milyen az egézségügyi dolgozók mentális egézségi állapota, é a járvánnyal kapcsolatos mentálisegézségi állapoteltéréeket mi magyarázhatja.
A kutatók országos keresztmetszeti felmérében
2087 egézségügyi dolgozó körében vizsgálták a munkahelyi stressz szintjét
a Covid19-hez kapcsolódó objektív (elhelyezé, frontline munkavégzé) é szubjektív munkatényezők (bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, munkaterhelé), valamint az ézlelt stressz, a munkahelyi stressz, a kiégé é a depresszió tükrében.
A kutatásban az ELTE PPK rézéről Demetrovics Zsolt, Spányik András é Rigó Adrien; az ELTE TáTK oktatói közül Simon Dávid vett rézt, Mark D. Griffiths, a Nottingham Trent University kutatója, az ELTE díszdoktora közreműködéével.
Szubjektív é objektív stresszfaktorok hatása a kiégére é depresszióra
Eredményeik szerint a Covid19-hez kapcsolódó objektív tényezők nem jelezték előre közvetlenül a stresszt, a kiégét é a depressziót, míg a bizonytalanság é a kiszámíthatatlanság érzée a munkahelyi Covid19 helyzettel kapcsolatban szignifikáns, közepes erősségű összesített hatást fejtett ki (a stressz közvetítő hatását is figyelembe véve) a kiégére é a depresszióra.
Következtetéeik szerint a válsághelyzetekben, például a Covid19 világjárvány idején jelentkező kéőbbi mentális egézségügyi problémák megelőzée érdekében az egézségügyi menedzsmentnek kiszámíthatóbb munkakörnyezetet é biztonságosabb munkakörülményeket kell teremtenie, illetve mentálhigiéné támogatást kell nyújtania az egézségügyi dolgozóknak.
A tanulmány a PLoS ONE című folyóiratban.
ǰá: